Az emberi agy genetikailag lassan fejlődik
Az emberi agy rendkívül lassan fejlődik, legalábbis genetikai szinten. Ezt állapították meg amerikai kutatók, akik egy chicagói kutatócsoportban dolgoztak.
© sxc.hu |
A chicagói kutatók vizsgálataik során több ezer makákó majmoktól származó génszekvenciát hasonlítottak össze csimpánzok, egerek és emberek megfelelő génjeivel. Az értékelés szerint összességében a gének evolúciója annál gyorsabban ment végbe, minél fejlettebb az illető emlős. Így gyorsabban fejlődött az emberi génállomány - és a csimpánzoké is -, mint a makákóké, viszont az utóbbiaké gyorsabban változott, mint az egereké.
Meglepő módon a kutatók éppen a fordított trenddel találkoztak, amikor az agy fejlődéséért felelős géneket hasonlították össze. Ebben az esetben ugyanis az egerek génjei sokkal gyorsabban változtak, mint a majmoké és a makákók és a csimpánzok öröklési állománya egyértelműen gyorsabban fejlődött, mint az embereké. "Úgy tűnik, minél bonyolultabb az agy, annál nehezebb a változás az agyi gének számára" - foglalta össze a kutatás vezetője, Chung-I Wu a vizsgálat eredményeit. Ez azért is szokatlan jelenség, mert azok a gének, amelyek tipikusan egy meghatározott szövetért felelősek, normális körülmények között nagyon gyorsan fejlődnek.
A kutatások eredményei ellentmondanak annak az eddig divatos tézisnek is, hogy az emberi agy azért sokkal komplexebb és nagyobb, mint más állatoké, mert azoknál sokkal gyorsabban fejlődött. Az emberek a csimpánzoknál csak mintegy 20 százalékkal nagyobb testsúllyal rendelkeznek, de az agyuk 250 százalékkal nehezebb a majmokénál. Éppen ez a bonyolultság az oka annak, hogy az agy evolúciója lefékeződött - írja a wissenschaft.de.