Rötúr Hogy áll a ProjectRetour?

Magyarországon egyelőre nemigen látszik, hogy kormányszintű program volna a külföldre szakadt magyar szakemberek visszahívására. Pedig az EU szorgalmazza az ilyesmit, s több ország, így a szomszédos Ausztria is nagy hangsúlyt fektet a jól képzett szakemberek hazacsábítására - mondja a hvg.hu kérdésére Czibik Márta a ProjectRetour nevű civil szeveződés munkatársa. A ProjectRetour nevű negyedik éve próbál segíteni azoknak az elsősorban fiatal szakembereknek, kutatóknak, akik haza szeretnének térni. Mint mondják, adatok se igen vannak arról, hányan vannak kint, hiszen aki kimegy és külföldön dolgozik, gyakran már a tanulmányait is ott fejezi be. Czibik Márta több tízezerre teszi a számukat. Magát a ProjectRetour-t is egy hazatérő fiatal hozta létre, hogy pletforomot teremtsen a többieknek. Információ-szolgáltatás, közösségépítés, a téma bevezetése a médiában- eddig ezek voltak a fő célok. Online hálózatot, állásbörzét indítanak most a hazatérőknek, valamint elkezdenének kapcsolatokat keresni az intézmények (egyetemek, intézetek, cégek) felé is. Hiszen hazatérés csak akkor van, ha adatik hozzá perspektíva is - idehaza.  Azaz lehetőség, munka és pénz.

Az agyelszívás a legtöbb fejlődő, vagy közepesen fejlett ország problémája. A legjobb diákok, kutatók egy része, leginkább az elit, a jobb kutatási és létfeltételek miatt külföldre megy. Amit pedig hátrahagynak, az legtöbbször nem más, mint egyetemi oktatásuk számlája, amelyet részben a társadalom fizet. A társadalomnak persze az is pénzébe kerülne, ha az "agyakat" megpróbálná otthon tartani. A The Guardian című brit lap oktatási melléklete egy ilyesféle kísérletről számol be, Egyiptomból. Egy új projekt megpróbálja visszafordítani az agyelszívás folyamatát és "visszaszívni" hazájukba a tehetségeket.

A kairói Nemzeti Kutatási Központ új projektjéről van szó, amelyet - ambiciózus módon - Nobelről neveztek el. A recept nagyon egyszerű: biztosítsunk első osztályú kutatási feltételeket az elit számára; olyanokat, amelyek miatt érdemes hazatérni.

Azok az Egyiptomból elszakadt fiatal kutatók, akik a tíz felújított laboratórium egyikébe kutatói helyre pályáznak itt, PhD-vel kell rendelkezniük, olyannal, amelyet valamely külföldi egyetemen szereztek. A brit lap Mahmoud Sakr-t idézi, a program 42 éves koordinátorát, aki nem sokkal idősebb azoknál a kutatóknál, akiket most visszavárnak Egyiptomba. Összesen 85 fiatal, 35 év alatti szakember jött ezidáig össze, tíz kutatói csoportot alkotva. Jó néhányan pénzt is hoztak magukkal, azaz külföldön már megkezdett projektjeiket, amelyek kinti alapok finanszíroztak. Németországból, Spanyolországból, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból már jöttek is haza kutatók, és a program kifejezetten arra ösztönzi őket, hogy kapcsolatrendszerüket, megszerzett szakmai ismeretségeiket is „hozzák haza”, azaz kamatoztassák a Nobel program belül.

Részben olyan kutatási projektekről van szó, amelyek a lokális közeghez kötődnek, - például szárazság-kutatás, helyi növények orvosi célú felhasználásának lehetőségei - és az afrikai kontinens egésze számára hasznosak lehetnek majd.

Sakr és kollegái szerint az egyiptomi modell hasznos lehet más fejlődő ország számára is. Ami pedig a résztvevőket illeti; a számukra szabadabb kutatási feltételeket kínál az új helyzet. Kiemeli őket a merevebb, tekintélyelvű egyetemi hierarchiából és szabad kezet ad nekik éppen azon a területen, amely számukra a legfontosabb.