A landolás pillanata © AP

A leszállást némi huzavona előzte meg, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei a kezdeti rossz időjárási körülmények miatt csak második nekifutásra döntöttek a floridai helyszín mellett. Korábban két másik helyszín, a kaliforniai Edwards légitámaszpont az Új Mexikó állambeli White Sandsen található rakétakísérleti terep is szóba került lehetséges földet érési helyszínként. Egy ideig bizonytalanság övezte a landolás időpontját is: felvetődött, hogy csak szombaton térnének vissza a Földre az űrhajósok.

A Discovery december 9-én startolt Floridából, űrhajósai nyolc napot töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Ennek során négy külső űrsétát tettek, külső szerelési munkálatokat végeztek és folytatták az ISS továbbépítését. Az asztronauták korszerűsítették az ISS áramellátó rendszerét, üzembe helyeztek egy kéttonnás pótberendezést, illetve többszöri próbálkozás után összehajtogattak egy beragadt napelemtáblát, hogy egy másik, hatékonyabb napakkumulátort helyezhessenek el a 350 kilométeres magasságban keringő ISS-en.

Az űrrepülőgép legénysége az eredeti tervek szerint csütörtökön tért volna vissza a Földre, ám a napelemtábla elhúzódó összecsukása miatt tovább maradtak az űrállomáson, ami egy nappal későbbre tolta a hazatérést. A Discovery végül kedden vált le az űrállomásról. Az űrrepülőgép személyzetéből az amerikai Sunita Williams a Nemzetközi Űrállomáson maradt, ahol fél évig teljesít szolgálatot.