2006. december. 23. 10:30 MTI Utolsó frissítés: 2006. december. 23. 12:10 Tech

Visszatért a földre a Discovery űrrepülő

Tizenhárom napos űrutazást követően sikeresen landolt a Discovery amerikai űrrepülőgép a floridai Kennedy űrrepülőtéren.

A landolás pillanata
© AP
A Discovery hét asztronautával - köztük az Európai Űrügynökség (ESA) svéd és német űrhajósával - a fedélzetén helyi idő szerint pénteken kora este ért földet az űrrepülőtér leszállópályáján.

A leszállást némi huzavona előzte meg, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei a kezdeti rossz időjárási körülmények miatt csak második nekifutásra döntöttek a floridai helyszín mellett. Korábban két másik helyszín, a kaliforniai Edwards légitámaszpont az Új Mexikó állambeli White Sandsen található rakétakísérleti terep is szóba került lehetséges földet érési helyszínként. Egy ideig bizonytalanság övezte a landolás időpontját is: felvetődött, hogy csak szombaton térnének vissza a Földre az űrhajósok.

A Discovery december 9-én startolt Floridából, űrhajósai nyolc napot töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Ennek során négy külső űrsétát tettek, külső szerelési munkálatokat végeztek és folytatták az ISS továbbépítését. Az asztronauták korszerűsítették az ISS áramellátó rendszerét, üzembe helyeztek egy kéttonnás pótberendezést, illetve többszöri próbálkozás után összehajtogattak egy beragadt napelemtáblát, hogy egy másik, hatékonyabb napakkumulátort helyezhessenek el a 350 kilométeres magasságban keringő ISS-en.

Az űrrepülőgép legénysége az eredeti tervek szerint csütörtökön tért volna vissza a Földre, ám a napelemtábla elhúzódó összecsukása miatt tovább maradtak az űrállomáson, ami egy nappal későbbre tolta a hazatérést. A Discovery végül kedden vált le az űrállomásról. Az űrrepülőgép személyzetéből az amerikai Sunita Williams a Nemzetközi Űrállomáson maradt, ahol fél évig teljesít szolgálatot.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.