Biometrikus útlevél. Kétséges technológia

Az Unió korábban hozott határozatának értelmében 2009. június 28-ától kötelező lesz az ujjlenyomatok rögzítése az európai úti okmányokban. Ez a szabályozás az útlevelek mellett más, egy évet meghaladó érvényességű, személyazonosításra szolgáló dokumentumra is érvényes.

Az európai döntés nagy részben az Amerikai Egyesült Államok nyomásának következtében született meg. Az USA ugyanis többek között ettől teszi függővé számos jelenlegi uniós tagország vízumkényszerének eltörlését, de a jelenleg vízummentességet élvező államok polgárainak is biometrikus adatokat tartalmazó, távolról leolvasható, megbízható úti okmányt kell használniuk a beutazási kedvezmény megőrzésének érdekében.

Az unióban több ország már bevezette az új útleveleket, elsőként, még 2004 tavaszán Belgium lépett. Franciaországban idén tavasszal vezették be a biometrikus útlevelet, míg a legnagyobb lélekszámú újonnan csatlakozott tagországban, Lengyelországban a hazai bevezetéssel közel azonos időpontban, augusztus utolsó hetétől adják ki az új okmányt. A lengyelek egyébként majd másfélszeres áron jutnak hozzá az új útlevélhez, míg Magyarországon nem emelkedtek az árak.

A biometrikus útlevelek bevezetését három szempontból is támadták, mindhárom tényező összefügg a korai bevezetéssel. Legélesebb bírálat a jelenlegi technológia adatvédelmi kockázataival kapcsolatos, az RFID-csipek ugyanis feltörhetőek (mint azt a közelmúltban egy német adatvédelmi szakember szemléltette is), így az adatok könnyen beszerezhető eszközökkel lemásolhatóak, igaz az eredeti okmányon nem módosíthatóak.

A második csoport a bevezetés költségeit támadja, egyszerűen pénzkidobásnak titulálják a fejlesztéseket. Az Egyesült Királyságban a közelmúltban az olvasókat a biometrikus azonosítók fejlesztésére elköltött közel 50 millió fontos költséggel sokkolták. Míg a Sunday Times egy korábbi cikkéből az derül ki, hogy kormányzati körökben is jelentős az ellenzők, a fejlesztéseket haszontalannak és pénzpocsékolónak tartók aránya.

A harmadik szempont a rendszer használatának jelenlegi korlátaiból adódik. A tagországok uigyanis eddig nem szereltek fel a csipes útlevelek olvasására alkalmas leolvasó berendezéseket. Arról sem hoztak döntést, hogy a biometrikus adatok hatékony használatához szükséges személyes adatokat kiadják-e harmadik államnak. Továbbá szempont lehet, hogy az Egyesült Államok sem ígért automatikusan vízummentességet az útlevelet bevezető országoknak.

Az USA-ban támadják legerőteljesebben a biometrikus útleveleket, rámutatva a technológia adatvédelmi kockázataira, a rendszer gyengeségeire. Ennek ellenére a a amerikai külügyminisztérium augusztus 14-i közleményéből az derül ki, hogy már idén ősztől a tengerentúlon is csak RFID-technológiával felszerelt dokumentumokat állítanak ki.