Kőkorszak Japánban: 35 ezer levelezőlap, 75 ezer röplap
Kőkori törvények akadályozzák meg az internet politikai célú használatát a világ egyik leginkább technológiaorientált országában.
Koizumi japán miniszterelnök a parlamantben. Nincs kampány az interneten © AP |
Az első számú ellenzéki párt így hiába tette ki a minap a szervezet webkikötőjére a legutóbbi kampánybeszédeket letölthető videók formájában, a választási bizottság illetékesei figyelmeztették őket az ötvenöt éve hatályos rendeletre, így a bejátszás nem sokáig maradhatott a szájton.
A rendelet miatt a képviselőjelöltek nem frissíthetik weboldalaikat, nem küldhetnek kampány-hírleveleket és hasonló tiltás érvényes a blogokra és egyéb potenciális online kampánycsatornákra is. Az ország egyik vezető internetes vállalkozásának első embere a kormánypárt támogatásával indul a szeptember 11-i alsóházi választásokon: be is szüntette napi ötvenezer látogatót számláló blogjának frissítését.
A sokak által őskövületnek titulált törvény megváltoztatását sokan szeretnék elérni, hiszen lehetetlen állapot, hogy egy 50-es években megalkotott jogszabály határozza meg egy fejlett információs társadalom választási rendszerét. Vannak persze olyanok is, akiknek kedvez e sajátos helyzet; a liberális demokraták számára például az internettel kevésbé ellátott vidéki települések – világháló iránt kevésbé fogékony – lakosai jelentik a stabil szavazóbázist, így ők nem sürgetik a változást. Sőt hangsúlyozzák, hogy az idősebb szavazókat hátrányos helyzetbe hozná az online kampány, hiszen ők nem, vagy kisebb számban férnének hozzá; másfelől előszeretettel emlegetik azt is, hogy a webes politizálás terepet nyújtana a jelöltek rágalmazására.
Egy évekkel ezelőtti tanulmányban a belügyi és kommunikációs tárca már utalt arra, hogy a jelenlegi szabályozáson változtatni kell. Ajánlásuk – legalábbis az illetékesek körében – süket fülekre talált.