"Legkevesebb 75 ember maradványairól van szó, a holttesteket szorosan egymás mellé fektették több rétegben" - fogalmazott Susanne Friederich. Az első maradványokat már felszínre is hozták a Száz-Anhalt tartományban lévő ásatási helyen.

A régészek 2011 augusztusában találtak rá a tömegsírra XVII. és XVIII. századi történelmi források alapján. Az árok, amelybe a tetemeket helyezték, 1,1 méter mély és 6-szor 7 méteres. A feltárás Friederich szerint hat szakemberre vár, a munka egy évet emészt fel.

A halottakat minden valószínűség szerint ruhátlanul, fegyvereik és személyes tárgyaik nélkül temették el. "Antropológiai módszerek segítségével megállapítható koruk, az, hogy milyen betegségeik voltak, milyen sebesüléseket szenvedtek, és mi okozta halálukat" - fejtette ki Susanne Friederich. Izotópos vizsgálat révén még azt is meg tudják majd mondani, honnan származtak a sírban fekvő emberek. A történelem úgy tartja, hogy Lützennél német, svéd, finn és skót katonák harcoltak 1632-ben.

A csatát a Habsburg császári csapatok vívták Wallenstein vezetésével a svéd király, II. Gusztáv Adolf hadaival szemben. Az északi ország seregei annak ellenére is diadalmaskodtak, hogy elvesztették uralkodójukat. A lützeni volt a harmincéves háború egyik legvéresebb és legtöbb áldozatot követelő ütközete: a halottak számát 6500 és 10 000 közé teszik.