GYES-en lévö kismama vagyok, és érdeklődni szeretnék, hogy érdemes-e vállalkozást indítanom, amíg otthon vagyok. Továbbra is jogosult maradok a munkaviszonyomból adódó juttatásokra?

A 2006 január 1. napján hatályba lépett rendelkezés szerint (2005 CXXVI. Tv 7.§) a GYES-en lévő kismama a gyermek egy éves koráig nem folytathat kereső tevékenységet, ezután azonban korlátozás nélkül munkát vállalhat, illetve személyesen is közreműködhet a vállalkozásában.

Törvényes-e ha én, mint munkáltató csökkentem az alkalmazottaim fizetését, mert nem tudom vállalni az ezzel járó kiadásokat? Mit javasol: bocsássak el inkább néhány embert, s a többiek fizetését pedig emeljem vagy Ön szerint mi a legjobb megoldás a cég szempontjából?

A Munka Törvénykönyve kizárja az egyoldalú munkaszerződés módosítását - ebben az esetben a bércsökkentés ennek minősül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felek ebben a kérdésben ne állapodhassanak meg. Sokszor a munkavállaló számára is ez a kevésbé rossz megoldás, hiszen legalább a munkahelye megmarad. Amennyiben ezt a megoldást a nem fogadja el munkavállaló, a munkáltató - létszámcsökkentésre hivatkozva - rendes felmondással megszüntetheti a munkaviszonyát.

A munkáltatóm megfenyegetett, hogy ha nem írom alá a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést rendkívüli felmondással távolít el. A fenyegetés hatására aláírtam a megállapodást de később rájöttem, hogy így többszázezer forint végkielégítéstől estem el. Mit csináljak?

Gyakorlatilag nincs esélye jogi úton eredményesen megtámadni a megállapodást. A Munka Törvénykönyve csak valamilyen akarati hiba (kényszer, fenyegetés, megtévesztés, tévedés) esetén teszi lehetővé, hogy a munkavállaló érvénytelenítse a számára hátrányos megállapodást. A rendkívüli felmondás kilátásba helyezése azonban a bírói gyakorlat szerint nem minősül jogellenes fenyegetésnek.

A munkáltatóm 3 éves szerződést kötött velem. A három évből csak egy év telt el, amikor közölte nem kíván tovább foglalkoztatni. Köteles-e a fennmaradó kétévi bérem kifizetésére?

A határozott időre szóló szerződést a munkáltató a lejárat előtt is bármikor megszüntetheti. Ebben az esetben azonban ki kell fizetnie a hátralévő időre járó bért, de legfeljebb 12 havi munkabért, ha a hátralévő idő több mint egy év. Abban az esetben, ha a munkaszerződés kifejezetten a teljes időre járó bér kifizetését írja elő ilyen helyzetre, a kifizetendő összeg a hátralévő időre járó teljes bérrel, jelen esetben 24 havi bérnek felel meg.

A munkaszerződésem szerint, ha megszűnik a munkaviszonyom 2 évig nem helyezkedhetem el a konkurenciánál, ennek ellentételezéseként egy évnyi átlagkeresetem kifizetését vállalták. Leszámoláskor közölték, hogy nem fizetik ki ezt az összeget mert nem tartanak igényt arra, hogy korlátozzák az elhelyezkedésemet. A munkáltató megteheti-e ezt az én hozzájárulásom nélkül?

Ha a munkaszerződésben, vagy egyéb megállapodásban nem kötötte ki az elállás jogát, a munkáltató köteles a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetni az egy évnyi bért. Ha van ilyen kikötés, a munkáltató jogosult legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor az elállás jogának gyakorlására.