Doppingvétség gyanúja vetült egy magyar vívóra, aki éremesélyes lehet a párizsi olimpián: tizenkét hónapon belül háromszor fordult elő, hogy a sportolót a doppingellenőrök nem érték el az általa megadott helyen és időben – írtuk meg csütörtökön a Magyar Nemzet cikke alapján, amelyben nem nevezték meg az illetőt. Péntek délután azonban kiderült, hogy Kun Anna párbajtőrözőről van szó.

A sportoló a Magyar Vívó Szövetség honlapján „a média megkeresésére és nyomására, illetve a valótlanságok állításának elkerülése végett” publikált közleményben azonosította magát, és elismerte, hogy holléti mulasztással kapcsolatos doppingvétség gyanúja miatt eljárás van folyamatban ellene.

A világbajnoki hatodik helyezett, a világranglista negyedik helyét elfoglaló 28 éves sportoló azt írta: „Ha egy nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó sportoló 12 hónapon belül megvalósítja 3 elmulasztott teszt, és/vagy elmulasztott bejelentés bármely kombinációját, akkor doppingvétséget követ el. Bár ennek semmi köze a tiltott anyag vagy módszer használatához, mégis súlyos, (és néhány esetben) akár igazságtalan következményekkel járhat ez az adminisztrációs hiba”.

Azt állítja, hogy az ő esetében is ez történt, külső körülmények miatt.

A jogi képviselőm és csapata folyamatosan azon dolgozik, hogy bebizonyítsa, az ellenem regisztrált mulasztások nem önhiba miatt történtek”

– tette hozzá. Kijelentette, hogy elkötelezett híve a tiszta sportnak, és sosem használt semmilyen tiltott anyagot, „erre bizonyítékként szolgálnak a rendszeres laborvizsgálatok eredményei, illetve az összes mintavételem, amiket versenyeken, otthon, edzésen és edzőtáborokban adtam egész pályafutásom alatt.

Az elmúlt 12 hónapban 8 alkalommal teszteltek, kivétel nélkül mindegyik eredményem negatív lett.”

A 24.hu úgy tudja, hogy Kun Annával szemben az International Testing Agency (ITA) indított eljárást még tavaly decemberben, mert nem tartózkodott a megadott helyszínen abban az időszakban, amelyet korábban írásban megjelölt. Így aztán mintát sem tudtak venni tőle.

Március közepén Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője doppingellenes tájékoztatót tartott a párizsi olimpiára készülő magyar küldöttség tagjainak, amelyben számos konkrét példát említve beszélt egyebek mellett a holléti információkról és az azok kezelése miatt esetleg bekövetkező vétségekről is.

A MACS honlapján kisokos is elérhető a holléti információ-szolgáltatásról, amelyben leírják, hogy a sportolóknak milyen gyakorisággal, hol és mely adatokat kell megadniuk a doppingellenőrzéshez. E szerint az úgynevezett elsődleges nyilvántartott vizsgálati csoportba sorolt versenyzőknek (ide tartozik Kun Anna is) negyedévente fel kell vinniük a WADA ADAMS elnevezésű rendszerébe, hogy hol végeznek rendszeres tevékenységet (például edzenek), milyen versenyeken vesznek részt, mi az éjszakai szálláshelyük, és meg kell jelölniük egy 60 perces idősávot (ráérési időt), amikor a doppingellenőrök előzetes értesítés nélkül megjelenhetnek, hogy mintát vegyenek tőlük.

A kisokos még arra is felhívja a figyelmüket, hogy a holléti információt olyan részletességgel szükséges megadni, hogy az alapján a sportoló felkutatására akár belföldön, akár külföldön bárki akadály nélkül képes legyen. Ha szükséges, akár a sportlétesítmény térképét is fel kell tölteni, és arról is meg kell győződni, hogy a csengő működik.

A 24.hu azt írta, hogy „a sportágban hónapok óta terjedő információk szerint” Kun az első „sárga lapot” banális hiba miatt kapta még az év elején: az aktuális világkupaversenyét előrehozták egy nappal, ő pedig elfelejtette átírni az adatokat az elektronikus nyilvántartásban. Másodszor májusban hibázott, ami azonban a lap szerint csak októberben derült ki számára, mert akkor kapott róla hivatalos értesítést. A harmadik botlása pedig augusztusban volt – arról egészen októberig azt hitte, hogy csak a második alkalom volt.

A holléti nyilvántartás szabályai elleni vétségért két év eltiltás jár, ennek alapján a lap az esetleges következményeket is végigvette. Amíg Kun ügyében meg nem hozza az elsőfokú döntést a nemzetközi vívószövetség, a versenyzési jogát sem függeszti fel. Így a magyar sportoló akár az olimpián is elindulhat. Ha azonban később mégis eltiltják, az ott elért eredményét utólag megsemmisítik. Ha április 30. után hoznak ítéletet az ügyében, az azért kellemetlen, mert a vívók név szerinti rajtlistáját akkor zárják. Így helyette az olimpiai kvalifikációs listán tartalékként szereplő másik magyar versenyző, Muhari Eszter sem indulhatna.