A kezdőcsapatokban három magyar kapott helyett: a Leipzigben Gulácsi Péter, Willi Orbán, az ellenfélnél pedig Sallai Roland. Az első félidőben jobban és koncentráltabban futballozott a Freiburg, amely egygólos előnyre tett szert a 19. percben, ugyanis a Sallaitól érkező labdát Maximilian Eggestein 18 méterről lőtte a kapuba. A magyar játékosnak a kezére pattant a labda, gyakorlatilag azzal adta gólpasszt, de a játékvezető nem ítélte szabálytalannak a mozdulatot.

Az 57. percben a lipcseieknél kiállították az utolsó emberként szabálytalankodó Marcel Halstenberget. Néhány perccel később az egyenlítés reményében beállt Szoboszlai Dominik. A Leipzig játéka ugyan nem lett jobb, de teljesen váratlanul a 76. percben mégis egyenlített úgy, hogy Orbán kapu előterébe fejelt labdájára Christopher Nkunku csapott le.

A rendes játékidő hajrában lecserélték Sallait, aki így a hosszabbításban már nem volt a pályán. A ráadásban az emberelőnyben futballozó Freiburg járt közelebb a gólhoz, kétszer is a kapufa segítette ki Gulácsit, így a tizenegyesekre maradt a döntés. A párbajban 4-2-re a Leipzig bizonyult jobbnak, a magyarok közül Orbán értékesítette a maga kísérletét.

Mindkét csapat első kupadiadaláért küzdött, a Leipzig 2019 és 2021 után a harmadik döntőjében már elhódította a trófeát.

RB LEIPZIG IST POKALSIEGER ������ pic.twitter.com/qzC1Wry1lb

— RB Leipzig (@RBLeipzig) May 21, 2022

Korábban a magyarok közül Fazekas Árpád, Détári Lajos és Lisztes Krisztián tudta megnyerni csapatával a Német Kupát. A válogatott kapusa 1957-ben a Bayern Münchennel, az ötszörös világválogatott Détári 1988-ban az Eintracht Frankfurttal nyert, utóbbi egyúttal a győztes gólt is szerezte szabadrúgásból. Lisztes kétszer is eljutott a döntőbe, de az 1996/97-es kiírásban nem kapott játéklehetőséget a VfB Stuttgartban, míg 2004-ben súlyos sérülése miatt nem tudott pályára lépni a döntőben a Werder Bremen színeiben.