Budapesten is nyitott szurkolói zónát az UEFA a 2021-es labdarúgó-Európa-bajnokság idejére. A zóna alapfeladatait önkéntesek végezték, az ő mindennapjaikból kaptunk egy kis szeletet.
Még most is kissé hihetetlen az egész: a magyar válogatott úgy szerepelt a 2021-es Európa-bajnokságon, ahogy senki sem várta. A halálcsoportban két döntetlent kicsikarni két világbajnokkal szemben, ráadásul úgy, hogy az említett két csapat kapaszkodik csak az egyenlítés után – ez minden szurkoló legszebb álma, még ha ki is esett a csapat utána a tornáról.
Minden futballt szerető ember máshogy élte meg a magyar–francia mérkőzést, máshogyan reagált az adott, majd később kapott gólra. A legtöbben a tévében követték, több tízezren a Puskás Arénában és több ezer ember az UEFA hivatalos budapesti szurkolói zónájában nézte a mérkőzést.
A 2021-es labdarúgó-Európa-bajnokság teljesen eltér a korábbi kontinenstornáktól. Idén először nem egy, hanem több ország városai rendezik a bajnokságot, ezzel együtt pedig a szervezőkre is egészen más jellegű feladatok hárulnak. Például, hogy a mérkőzést rendező városokban szurkolói zónákat állítsanak fel és működtessenek az Eb ideje alatt. Ez persze a koronavírus miatt nem ment zökkenőmentesen: München például a járványra hivatkozva döntött úgy, nem hoz létre külön zónát a városban a szurkolóknak, Dublin pedig nem csak a szurkolói zónákról, de a meccsek rendezéséről is lemondott.
A magyar–francia mérkőzés napján délelőtt, közel hat órával a mérkőzés előtt kerestük fel a zónát. A hőmérséklet már ekkor bőven harminc fok körül járt, a betonplaccot – ahol csak lehet – műfű borítja, ami elősegíti, hogy legalább a telente lefagyasztott beton ne ontsa magából (annyira) a meleget. A szurkolói zóna a mérkőzés napján tizenegy órakor nyitott, így ottjártunkkor még csak biztonsági őrök és önkéntesek hada özönlött csak befelé reggeli eligazításra.
Az Európa-bajnokság ideje alatt a hoszteszek feladata igen sokrétű, mondta a hvg.hu-nak Varga Viktória önkéntes. Mint szavaiból kiderült, le kellett fedniük az összes bejáratot, a hozzájuk tartozó csomagmegőrzőket, koordinálniuk kellett a tömeget, valamint az emberek rendelkezésére bocsátott szórakozási lehetőségeket. Az idei Eb hivatalos szurkolói zónája ugyanis minden téren messze túlmutatott a 2016-os Margit-szigeti kivetítő körül létrejött, az UEFA által hivatalosan el nem ismert komplexumtól. Itt nem csak a meccsnézés volt a cél, a zóna minifesztiválként funkcionált a torna egész ideje alatt. Így volt műfüves focipálya, PlayStation-konzolok, nyereményjátékok – a nemzetközileg elismert zenei fellépőkön kívül gyakorlatilag minden, amit a fesztiváloktól megszokhattunk az elmúlt években. Ez az a feladategyüttes, amit az UEFA Európa-szerte önkéntesekkel koordináltat.
Az önkénteseknek pedig Varga szerint szinte másodpercre le volt bontva a napjuk, előfordul, hogy a mérkőzést sem látják. Ő a magyar–francia meccs napján a főbejárat melletti csomagmegőrzőbe volt beosztva. A magyar válogatott meccsnapjai értelemszerűen a leginkább pörgősek közé tartoztak a zónában: ilyenkor jött a legtöbb szurkoló, ilyenkor volt a legtöbb feladat is.
A beosztás folyamata fél tizenegykor kezdődött el. Ilyenkor minden önkéntest a szurkolóktól elválasztott árnyékos sátorban sorolták be munkakörökbe. Ez az a része a zónának, ami nekik gyakorlatilag bázisként funkcionált: itt kaptak ételt, itt volt folyamatosan hűtött folyadékutánpótlásuk és itt kaptak friss információkat arról, hogy éppen aktuálisan hol van rájuk szükség.
Nehezítő körülményként jelent meg ottjártunkkor, hogy az eligazítás elején lévő névsorolvasás során kiderült, az önkéntesek közel fele vagy késett, vagy egyáltalán nem vette fel a munkát aznapra. Ha valaki késett, vagy egyáltalán nem jelent meg, azt a munkaadó nem tudja érdemben szankcionálni, viszont azt elővigyázatosságból sokkal több embert vettek fel a munkára, mind ahányra valójában szükség volt, így biztosítva az utánpótlást.
Kisebb fennakadásként jelentek meg az infrastruktúra apró-cseprő hiányai is. Volt olyan nap, amikor egyik percről a másikra elfogyott az önkéntesek vize és órákat kellett várniuk az utánpótlásra. Ettől függetlenül, ahogy Viktória, úgy legtöbbjük élvezte ezt a munkát – nem mintha ezt lehetne bárhogy máshogy csinálni. Viktória elmondása szerint azért jelentkezett erre a feladatra, mert rendezvényszervezőként számára rendkívül izgalmas látni, ahogyan összeáll a szurkolói mozgást egyszerre koordináló és meghatározó szervezői munka. Neki egyszer sem gyűlt még meg a baja egyetlen drukkerrel sem, azonban egy másik önkéntes több érdekes történetről is beszámolt. Elmondása szerint többször is előfordult, hogy a Puskás Arénába készülő drukkerek náluk akarták átvenni a meccsre belépésre jogosító karszalagjukat.
A nap fénypontja természetesen a meccs, azonban a szurkolók között elenyészően lehetett látni ilyenkor önkénteseket. Van, aki csak ilyenkor tudott pihenni, hiszen a mérkőzés után az ő feladatuk volt biztosítani, hogy a drukkerek biztonságban hagyják el a zónát. Ez pedig több mint tízezer fő esetén nem tartozott a legegyszerűbb feladatok közé.
A csoportmérkőzések idején az önkénteseknek természetesen nem kellett mindhárom meccset a helyszínen végigdolgozniuk: váltásban végezték a munkájukat, volt, aki reggeltől délutánig, míg más délutántól késő éjszakáig dolgozott. A szurkolói zóna éjfélig volt nyitva az este kilenckor kezdődő mérkőzések miatt, viszont arra az önkénteseket szervező koordinátorok külön figyeltek, hogy aki előző nap éjszakázott, az másnap kipihenhesse magát.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.