Az RB Leipzig szakmai sikerei mellett arról ismert, hogy kulturális és szakmai okok miatt sokszor még a többi Bundesliga-csapat vezetése is nyíltan utálja. De miért lett a legtöbb magyart foglalkoztató külföldi klub közellenség Németországban?
Magyarországon már a legtöbb focirajongó kiemelten figyeli az RB Leipzig teljesítményét a német Bundesligában, ez pedig csak hatványozódni fog a jövőben: az elmúlt évtizedek messze legtöbbre hivatott magyar focistája, a húszéves Szoboszlai Dominik csütörtök este óta hivatalosan is a lipcsei csapat játékosa, az osztrák Red Bull Salzburgtól érkezik 20 millió euróért.
Szoboszlai tulajdonképpen házon belül váltott csapatot, hiszen a Leipzig épp úgy az energiaitalhoz kötődő hálózat része, mint a Salzburg, de döntése ezen túl, szakmailag is logikus. Bármilyen jól is hangzik az AC Milan neve, vagy Zinedine Zidane telefonhívása a Real Madridtól, a legtöbbet fejlődni Lipcsében tud. A csapat tudatosan építi fiatal tehetségeit, szemben az általában sok pénzért igazoló, majd általában padoztató óriásokkal.
Más kérdés, hogy ezért itt is kellenek kompromisszumok.
Az RB Leipzig például Németország leggyűlöltebb csapata, ezzel pedig még akkor is meg kell küzdenie Szoboszlainak, ha a Red Bull Salzburg meg Ausztria leggyűlöltebb csapata volt.
A Leipzig nemcsak nem rendelkezik veretes hagyományokkal, hanem egyszerűen nincsenek is hagyományai. Amikor 2009-ben beszállt a Red Bull a német fociba is, az 550 ezres Lipcsének tulajdonképpen nem volt rendes csapata, az energiaitalosok a várostól pár kilométerre található SSV Markranstädt licenszét vették meg az ötödosztályban, majd azzal a lendülettel megváltoztatták a nevet, a címert, a színeket, és át is költöztek otthonukba, ahol azóta már egy 43 ezres stadion is épült, természetesen Red Bull Arena néven. A fiatalokra és saját nevelésű játékosokra, plusz a több országban is jelen lévő Red Bullos csapatok focistáira építve mindössze hét év kellett egy bundesligás második helyhez. Sőt, az idei szezonban akár a bajnoki cím is realitás lehet (jelenleg csak rosszabb gólarányuk miatt harmadikok a második Bayern München, illetve az egy ponttal többet szerzett Bayer Leverkusen mögött).
Túl jók, vagy csalnak is?
Tehát 11 év alatt sikerült oda jutni, ahova mondjuk a Hertha Berlinnek 1892 óta nem, a tradíciókhoz ragaszkodó szurkolói közeg pedig értelemszerűen nem szereti ezt, sőt, néha a német klubok vezetése is nyilvánosan ellenzi a lipcsei foci ilyen jellegű létezését. A Dortmund például 2019-ben hangolt az alább látható képpel a meccsükre Twitteren.
#10YearChallenge pic.twitter.com/1bWyPaKiIU
— Borussia Dortmund (@BlackYellow) January 16, 2019
De nemcsak a gyökértelenséget és a zavaróan jó eredményekkel van gondjuk, hanem önmagában a lipcsei modellel: a Red Bull sokszor már létező csapatok tradícióit rombolja le, veszi el a szurkolóktól a saját imádott színeiket és címerüket, de még a Bundesligában kötelező tulajdonosi viszonyokat is csellel játsszák ki. A Német Labdarúgó Liga szabályzata szerint a kluboknak kötelező megőrizniük többségi tulajdonrészüket, illetve szavazati többséggel kell rendelkezniük. Így a befektetők nem vehetik át az irányítást, a német klubok nem kerülnek külföldi tulajdonos kezébe. Egyéb esetben csak az rendelkezhet többségi tulajdonjoggal (50% +1-es szabály), aki legalább már húsz éve a csapat befektetője.
Ez pedig fontos dolog: a klubok tagsága szavazhat az őket érintő fontos kérdésekben, tulajdonképpen vétójoguk is van. Dortmundban például évi 62 euróért lehet bekerülni a szavazói körbe - nagyjából 140 ezer emberről van szó. A Leipzignél ugyanez az összeg ezer euro, a cég pedig annyira biztosra ment, hogy az állítólagos klubtagság jelenleg is csak Red Bull-alkalmazottakból áll.
A Leipzig már a nevében is csal: a német szabályok szerint nem viselheti a klub egyetlen főszponzor nevét sem, ezért hiába tudja mindenki, honnan jön az RB, de a hivatalos papírokon a rasenball szó van (gyeplabda),
a címert pedig csak épp annyira variálták meg, hogy ne pontosan az energiaitalokon látható bikákról legyen szó.
Ez nemcsak a liga szabályainak a leköpése ebben a formában, hanem a hagyományosan szurkolóbarát német foci megsértése is sokak szemében. Ennek megértéséhez érdemes tudni, hogy Németországban a futballklubok nemcsak összevásárolt csapatok, hanem a szó hagyományos értelmében is klubok, valódi közösséggel, közös programokkal. Egy német szurkoló a legritkább esetben megy ki csak a játékosok képességeiért, inkább valamiféle statementként: az Union Berlinnél még a stadiont is közösségi munkában húzták fel a szurkolók, a hamburgi a St. Paulinál pedig világnézeti alapon jár ki szurkolni a környék baloldala, de minimum a családi lokálpatriotizmus része a helyi futballcsapat.
A Leipzignek ilyen háttere értelemszerűen nincs, ott a modell miatt a szurkolók csak annyira részei kedvenc csapatuk életének, amennyire amúgy Európa többi országában is szokás: ki lehet menni szurkolni, aztán irány haza.
Már megint a keletnémeteket nyomnák el
A lipcseieknek van viszont egy másik nagyon fontos jellemzőjük: az, hogy keletnémetek. A sikerek mellett talán emiatt is alakult úgy, hogy a Red Bull Arena mégis teltházzal szokott futni, ha épp nincs koronavírus. És nemcsak Szászország van mögöttük, de kis túlzással az egész egykori NDK is. Ennek elsősorban kulturális okai vannak: Németország egyesítésével az NDK focicsapatai nagyon nem jártak jól. A Leipzig előtt 2009-ben volt utoljára erről a területről érkezett csapat a Bundesligában (az egykor Mátyus Jánost is foglalkoztató Energie Cottbus azóta már a negyedosztályban vitézkedik), és az egykori kommunista blokk lakosai joggal érezték úgy, hogy több más NDK-ban kialakult hagyomány mellett a focijukat is egyszerűen bedarálta az NSZK.
A két ország összeolvadásakor az összevont Bundesligába csak a Dynamo Dresdent és a Hansa Rostockot engedték be a legmagasabb szintre (az utóbbi már az első szezonjában kiesett, a Dresden épphogy megúszta), a környék csapatai pedig lassan és biztosan teljesen kikerültek az amúgy példaértékűen működő német focikörforgásból. A Lokomotive Leipzig, illetve a jogutód VfB Leipzig 1998-ban még a másodosztályból is kiesett, 2004-ben pedig megszűnt. A hagyományos keletnémet foci legnagyobb sikerét az egységes Németországban a már említett Hansa Rostock érte el, ez két hatodik helyet jelent.
Azt sem lehet állítani, hogy az egyesüléskor már üzletszerűen működő nyugati elitcsapatok ne használták volna ki a rendszerváltás előtti magyar focihoz hasonlóan, államosítottan működő keletnémetek hiányosságait: röhejes áron rabolták le a legjobb klubok játékosait, miközben azok vezetése még csak ismerkedett a játékospiac fogalmával.
Az NDK foci bukása is jól rímel azokra az érzésekre, hogy a keletnémetek másodrendű állampolgárokká váltak az új hazájukban, számukra az RB Leipzig a visszaadott büszkeség, amit azért próbálnak ilyen-olyan hülye szabályokkal elnyomni, mert a nyugatnémetek nem akarják odaengedni Szászországot a nagyok asztalához. Ráadásul a dúsgazdag cégek és tulajdonosok érkezését tiltó szabályok kijátszására is van érvük: az, hogy a Bayer Leverkusen és a Wolfsburg mögött is nagy cégek állnak (előbbi mögött a gyógyszergyár, utóbbi mögött pedig a Volkswagen), de ők azzal mosakodnak, hogy ez történelmileg alakult így.
Utálják, de érdekes
Hogy mennyire utálja a szurkolói keménymag az RB Leipziget, azt jól mutatja ez a pár példa:
- 2014-ben az Union Berlin drukkerei fekete ponchót és 15 perces csendet rendeltek el másodosztályú bajnokijukon.
- a Dynamo Dresden főleg jobboldali beállítottságú szurkolói 2016-ban egy levágott bikafejet dobtak a pálya mellé a lelátóról.
- Dortmundban 2017-ben előbb a vendégszektorba érkező szurkolókra támadtak rá, majd felirattal üzenték a burnout szindrómát maga mögött tudó lipcsei edzőnek, Ralph Ragnicknak, hogy akassza fel magát.
Közben viszont úgy tűnik, mégis otthonra talált Németországban a Red Bull vállalkozása: egy 2020-as mérés szerint már egész ország ötödik legnagyobb érdeklődésre számot tartó csapata az RB Leipzig. A többi csapat szurkolójának masszív ellenszenve pedig egy dolgot tesz biztossá: Szoboszlai Dominik a következő években nem csak játékban tud fejlődni, de azt is megtanulja kéthetente, ha idegenben 40-50 ezer ember szidja kórusban. Ha tényleg világsztár lesz belőle, ez a tudás sem árt manapság.
Kézilabda-Eb: a revánson túl is sok múlhat a magyar-svéd meccs végeredményén
Fontos meccset játszik este hattól a magyar női kézilabda-válogatott az Európa-bajnokságon: ha sikerül legyőznie a svéd csapatot, jó esélye van a legjobb négy közé jutni.
