Szerdán ismét rajthoz áll a riói olimpián a menekült szíriai Juszra Mardini, aki közel egy éve még a tengeren küzdött saját, és társai életéért. A Magyarországon át Németországba menekült úszólány megnyerte előfutamát – de nevét a köztévés Knézy Jenő „szakmailag” nem tartotta fontosnak bemondani.
Az akkor 17 éves Juszra Mardini több mint négy évvel a kitörése után, tavaly augusztus 12-én indult el Szíriából nővérével, az ugyancsak úszó Sarah-val. A polgárháború kitöréséig a tinédzserlányok tipikus életét élő lány tehetséges úszó volt, nagy jövőt jósoltak neki Szíriában. A háborút megpróbálta átvészelni, két évre abba is hagyta az úszást. Hogy a sport a túlélés közepette is meghatározta gondolatait, azt jelzi: akkor tudatosult benne, hogy otthon már nincs tovább, amikor egy bomba beszakította annak a damaszkuszi uszodának a tetejét, ahová edzeni járt.
A 25 napos út alatt, míg Berlinbe ért, volt négy nap, amit étlen-szomjan töltöttek. Embercsempészeket kellett megfizetniük, hogy őt és nővérét vigyék át a Földközi-tengeren keresztül Görögországba. A hatszemélyes csónakban rajtuk kívül még húsz menekültet zsúfoltak az embercsempészek. Amikor még félóra út volt hátra Leszbosz szigetéig, a túlterhelt lélekvesztő motorja leállt, és víz kezdett szivárogni a csónakba. A nővére azonnal beugrott a vízbe, hogy úszva húzza tovább a csónakot, és hiába kérte Juszrától, hogy maradjon a hajóban, ő is utána ugrott. Erről később így beszélt: „Nem volt sok választásom. Úgy voltam vele, hogy lehet, hogy belehalok, de már Szíriában is halott voltam. Úgy éreztem, nagy szégyen lenne, ha úszóként így halnék meg”. A tengeren, nyíltvízi hullámok közepette, fél kézzel tempózva, a másik kézzel pedig csónakot húzva persze nem ugyanaz, mint a medencében. „Három és fél órán keresztül fél kézzel melltempóban úszva kihúztuk a partra a többieket" – mesélte később a BBC-nek. Az utolsó fél órát már nem bírta, annyira fázott a vízben, ezért visszamászott a csónakba.
Innentől kezdve már szokásos történetnek is nevezhető, hogy amikor farkaséhesen bementek az első görög étterembe, azt gondolták a helyiek, hogy lopni akarnak. A vízálló tasakban az utazást átvészelő útleveleik, telefonjaik és pénzük láttán megengedték nekik, hogy vizet igyanak. Egy helyi lánytól cipőt és nadrágot is kaptak. Ahogy mesélte: mindenki azt hiszi, hogy a menekülteknek nincs otthonuk, és nagyon szegények. Nála is rácsodálkoztak az emberek arra, hogy iPhone-ja van. „Persze hogy van, ugyanúgy vannak értékeink, mint az európai embereknek. Nem a sivatagban éltünk Szíriában” – mondta erről.
| Körömdíszítés és borotválás menekült sportolóknak |
| A menekültek csapatának több tagját is meghívta a Procter &Gamble a cég olimpiai faluban épített Olimpiai Szalonjába. A meghívását elfogadó hölgyek “Rió inspirálta körömdíszítésben és hajformázásban”, a férfiak pedig frissítő borotválkozásban részesültek. Az olimpiát támogató P&G azzal magyarázta akcióját, hogy a cég célja “a szalon szolgáltatásaival az Olimpiai Játékok résztvevőinek felfrissítse és segítése a teljes magabiztosság és komfortérzet elérésében”. A P&G szalonjába az atléta Anjelina Nadai Lohalith, és Rose Nathike Lokonyen,a cselgáncsozó Popole Misenga és Yolande Mabi, valamint az úszó Juszra Mardini. |
Görögországból, Macedónián, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián keresztül jutottak el Münchenbe, onnan pedig Berlinbe. Mindezt gyalog, vonattal és busszal. Berlinben egy menekülttáborban szállásolták el őket, ahol Juszra első kérdése az volt, van-e a közelben uszoda.
Az egyiptomi tolmács segítségével jutott el nővérével a legrégebbi berlini úszóklubba, a Spandau 04-be. Ott – miután meggyőződtek arról, hogy valóban tudnak úszni, lehetőséget kaptak az edzésekre. Iskolába járhat, naponta kétszer edz. „Az úszás mentette meg az életemet. A vízben egy teljesen más életet él az ember. Amikor beugrom, elfelejtek mindent, ami velem történt. A vízben nincs polgárháború, a vízben béke van, megszűnnek a problémák” – mondta új életéről.
A két lány közül Juszrában láttak igazán fantáziát, de annyira, hogy berlini edzője, Sven Spannerkrebs azt tervezte, felépíti őt a 2020-as tokiói olimpiára. Miután azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egy menekültcsapat indításáról is határozott, ebbe bekerülve Juszra már Rióban elindulhatott, 100 gyorson és 100 pillangón. A 100 méteres pillangóúszás egyik előfutamában Mardini ideje ugyan nem volt elég ahhoz, hogy továbbjusson a következő körbe, de a futamát megnyerte.
Juszra Mardini megindító története azonban nem hatotta meg a köztévé szerkesztőit. Az M4 sportcsatorna közvetítésében ugyanis meg sem említették a szír lányt az indulók között: Knézy Jenő nem mondta ki a nevét, és azt sem, hogy milyen színekben versenyzett. Ezt később azzal magyarázta, hogy „az eredmény szakmailag nem volt fontos”.
Százhalombattán készült fel a menekült úszóolimpikon
Alig pár héttel az olimpia előtt Magyarországon készült fel a menekültek olimpiai csapatának egyik szír tagja, Rami Anis. A sportoló Juszra Mardininek, annak az úszónőnek a csoporttársa, akit a köztévében említésre sem méltattak futamgyőzelme után.
Kézilabda-Eb: a revánson túl is sok múlhat a magyar-svéd meccs végeredményén
Fontos meccset játszik este hattól a magyar női kézilabda-válogatott az Európa-bajnokságon: ha sikerül legyőznie a svéd csapatot, jó esélye van a legjobb négy közé jutni.
