Sport MTI 2012. január. 11. 17:19

Dzsudzsák csütörtökön lehet a Dinamo Moszkváé

Dzsudzsák Balázs eladását a moszkvai Dinamónak az Anzsi első szuperüzleteként értékeli az orosz Szport-Ekszpressz, amely úgy tudja, hogy a fővárosi futballklub igazgatótanácsa várhatóan csütörtökön jóváhagyja a vételt.

Az első oldalon közölt terjedelmes cikk szerzője szerint a mahacskalai egyesület továbbra is meglepetéseket okoz, igaz, ezúttal nem a nagy visszhangot kiváltó szerzeményével, hanem azzal az előnyös üzlettel, amelyet a magyar válogatott labdarúgó játékjogának eladásával tudhat a magáénak. Fél év alatt ugyanis 4,5 millió eurót keresett a dagesztáni klub Dzsudzsákkal.

Vlagyimir Konsztantyinov emlékeztet rá, hogy a 25 éves magyar leigazolása 19 millió eurójába kerül a fővárosi klubnak, miközben az Anzsi 14,5 millió eurót fizetett tavaly júniusban a holland PSV-nek Dzsudzsákért, aki nyolc mérkőzésen játszott a dagesztáni csapat színeiben.

Oroszországban ez mégis csak a második legnagyobb összegnek számít, mivel a szentpétervári Zenit három és fél éve 30 millió eurót adott a Dinamo Moszkva Dannyért.  A Szport-Ekszpressz információi szerint nem az anyagiak játszottak szerepet a tehetséges magyar játékos eladásában, hiszen a tulajdonos, Szulejman Kerimov továbbra is támogatja a csapatot és további sztárokat akar vásárolni. A szerző úgy véli, Dzsudzsák eladása mögött az állhat, hogy a klub tulajdonosa az edző, Jurij Krasznozsan mellé állt, aki minden valószínűség szerint az orosz Jurij Zsirkovot szeretné bal oldali középpályásként látni az Anzsiban.

A sportújságnak Roman Gyakov, a Dinamo megbízott igazgatója annyit árult el, hogy csütörtökön, a klub igazgatótanácsi ülésén az új játékosok megvételét vitatják meg. Elsősorban Dzsuzsák Balázsról, valamint a Sevilla játékosáról, Perottiról és Noboáról, a Rubin futballistájáról lesz szó.

párizsi olimpia 2024
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.