A két sportvezető a NOB etikai bizottsága előtt elismerte, hogy 1993-ban, illetve 1995-ben pénzt kapott az ISL-től, ugyanakkor a NOB közleményében úgy fogalmazott, mindez nem tekinthető megvesztegetésnek. A szenegáli Diack a bizottságnak azt mondta, az IAAF alelnökeként három részletben 30 ezer dollárt, illetve egy összegben 30 ezer francia frankot kapott az ISL-től, miután 1993. március 13-án tűz ütött ki a házában. A 2001 óta NOB-tag kameruni Hayatou azt vallotta, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) végrehajtó bizottságának tagjaként, 1995-ben, a CAF fennállásának 40. évfordulója alkalmából 100 ezer francia frankot kapott az ISL-től. A marketingcég 2001-ben, 300 millió dolláros adóssággal ment csődbe.

Az ISL megszűnésekor sem Diack, sem Hayatou nem volt a NOB tagja, s a szervezet közölte: a csütörtöki döntés nem befolyásolja a két sportvezető NOB-ban betöltött jelenlegi pozícióját és jogait.

"A NOB bebizonyította, hogy a saját szabályzatát betartja és betartatja, valamint mindennél előbbre valónak tekinti az etikus viselkedést, s nem habozik reagálni, ha bizonyíték kerül a kezébe" - mondta Jacques Rogge NOB-elnök. "Az egész világ láthatja, hogy a szervezetünk felelősségre vonható és világos üzletpolitikát folytat."

Az ISL-botrányba korábban szintén belekeveredett Joao Havelange hétfőn - az etikai bizottság döntését megelőzve - lemondott 48 éve őrzött NOB-tagságáról. Az 1974-től 1998-ig a FIFA-t is vezető, 95 esztendős brazil sportvezető egészségi állapotával és életkorával indokolta döntését. A bizottság az előzetes várakozások alapján minimum két évre szóló eltiltással sújtotta volna Havelange-t, aki az elvégzett vizsgálatok alapján - még FIFA-elnökként - egymillió dollárt fogadott el az ISL-től.