A női kézilabda Magyarországon az egyik legnépszerűbb sportágak közé tartozik. Hiába van azonban komoly hagyománya, az utóbbi években nem hozta a korábban megszokott eredményeket. Új szövetség, új szemlélet, új megoldás.
Legutóbb kettős vereséget szenvedtünk a német válogatottól a júniusi világbajnoki selejtezőn, ezzel pedig minden bizonnyal Magyarország női kézilabda-válogatottja nem lesz ott a 2012-es Londoni Olimpián. A helyzet szokatlan a szurkolóknak, hiszen utoljára húsz éve, Barcelonában nem vettünk részt a nyári játékokon.
„A német szerintem a miénkkel azonos képességű csapat, bár akaratban fölénk emelkedtek – mondta a hvg.hu-nak Kökény Bea, egykori klasszis kézilabdázónk, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnökségi tagja. - A mai női kézilabda-válogatott valóban gyengébb, mint a tíz évvel ezelőtti sikercsapat, de semmiképpen sem nevezhető gyengének." Szerinte leginkább az átlövők hiánya érezhető erősen, hiszen korábban olyan játékosok játszottak ezen a poszton, mint a balátlövő Farkas Ági, vagy jobb oldalon a kétszer is a világ legjobb női kézilabdázójának választott Radulovics Bojana.
A 21 éves Zácsik Szandra egyelőre nem tudja betölteni ezt az űrt, hiszen miután két éves légióskodás után hazatért Szlovéniából, sérülés hátráltatta a fejlődésben. A kapus poszt ugyan nem kérdéses, mert három stabil jelölt van (Herr Orsolya, Triffa Ágnes és Pastrovics Melinda), de a nemzetközi szinten is klasszisnak számító Pálinger Katalin visszavonulásával érezhetően gyengébbek leszünk e poszton is.
Kökény szerint a világ legjobb nyolc csapatába még így is beleférnénk. „A realitás igen is az, hogy ott lett volna a helyünk a brazíliai világbajnokságon a legjobb nyolc csapat között. A jelenlegi rangsor szerint azt mondanám, hogy Norvégia kiemelkedik, de utána olyan, nagyjából hasonló játékerőt képviselő csapatok alkotják a mezőnyt, amelyek bármikor oda-vissza verhetik egymást.”
HALVÁNY ESÉLY AZ OLIMPIÁRA |
Ha a december 3-a és 16-a között zajló, 24 csapatos női kézilabda-vb-n a norvég, a svéd, a román, a dán, a francia, a montenegrói, az orosz és a holland nemzeti együttes is a legjobb nyolc közé jut, akkor a magyar női kézilabda-válogatott jövő tavasszal még részt vehet az olimpiai selejtezőn. |
E csapatok közé tartozik Franciaország, Montenegró, Dánia, Spanyolország, Hollandia, Svédország, Horvátország és Magyarország is. Bár a vébére végül nem jutott ki a magyar csapat, halvány esély még van az olimpiai szereplésre, de Kökény Bea szerint ezt a helyén kell kezelni.
„Mivel nagyon nagy szerencse kell hozzá, nem szabad olimpiai részvételben gondolkodnunk. Az elkövetkező években arra kell koncentrálni, hogy felépítsünk egy ütőképes csapatot.” Mátéfi Eszter volt szövetségi kapitány már elkezdte ezt a munkát, amibe azonban az eredménykényszer miatt végül belebukott. A legutóbbi világversenyen, a 2010-es dán-norvég Európa-bajnokságon egy átalakítás alatt álló csapattal is már a legjobb nyolc közé jutás volt a szövetségi célkitűzés, ez pedig soknak bizonyult, tizedik lett a gárda.
Az új szövetségi kapitány kiléte egyelőre még kérdéses, Kökény Bea szerint hivatalosan erről még nem tárgyalt az elnökség, neki is csak jelöltje van. „Én a nagy tapasztalattal rendelkező Németh Andrást tudnám elképzelni a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitányi posztján, igaz, ő most kötelezte el magát két évre az osztrák HYPO-val.”
Kökény szerint bár mindkét poszt százszázalékos teljesítményt követel, nem feltétlenül baj, hogy egy szövetségi kapitánynak klubcsapata is van. Németh Andrással, aki már évekig ült a női kézilabda-válogatott kispadján, most egy ötéves együttműködésnek lenne igazán értelme, ugyanakkor nem valószínű, hogy a szakember vállalná ezt a hosszú kettős szerepkört. Jelölt persze több van.
„Én négy nevet látok, akik között eldőlhet a poszt – mondta lapunknak Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda-válogatott és az MKB Veszprém edzője. – Szerintem Köstner Vilmos Debrecenből, Róth Kálmán az ifiktől, valamint Kovács Péter és Hajdu János a legesélyesebbek a posztra, utóbbi már kiélezett helyzetekben is bizonyított a női csapat élén.”
A legsikeresebb magyar tréner szerint mindenképpen integráló, a magyar kézilabda-iskolát képviselő személyiségre van szükség a női válogatott élén, aki biztosítani tudja a klubokkal való hosszú távú közös és eredményes munkát, amely az utóbbi években sérült. Arra, hogy lehetséges-e eredményesen irányítani egyszerre egy klubcsapatot és a válogatottat, maga Mocsai a legjobb példa még akkor is, ha az általa dirigált MKB Veszprém adja a férfiválogatott felét.
Az új elnökkel, a Sinka László helyére ülő Vetési Ivánnal viszont mindenképpen új korszak kezdődhet a magyar kézilabda életében. „A mostani elnök nem a sportból jött, viszont sportrajongó – mondta Kökény Bea. – Ez szerencsés lehet abból a szempontból, hogy sehova nincs elkötelezve, és egy menedzsertípusú szemléletet hozhat a sportágba. Ősszel felállhat egy új, kisebb elnökség, de a létszámcsökkentés egyáltalán nem baj, hiszen komoly szakmai támogatást fog kapni.”
A szakmai támogatás Mocsai Lajos szerint is fontos, sőt, ennek erősítése az új elnökség egyik legfontosabb feladata. „A cél egy modern szövetségi modell létrehozása, számos fejlett kézilabda-kultúrával rendelkező ország sportági működéséhez hasonlóan. A szakmai képviselet erősödése az egyik kiemelt feladat. Ugyanilyen lényeges a szervezeti és az anyagi háttér biztosítása, mely rendezi a különböző korosztályos csapatok működését. Harmadik feladat az utánpótlásrendszer felállítása, az akadémiai rendszerrel kapcsolatos döntés szerintem már csak hónapok kérdése.”
Mocsai szerint a válogatott tökéletesen alkalmas lehet a nemzeti karakter közvetítésére, hiszen a kedvező testi adottságok és felépítés mellett a mentalitás és a kreativitás is alkalmassá teszi a magyar csapatot arra, hogy a jövőben is jó eredményeket érjen el.
A MAGYAR NŐI KÉZILABDA-VÁLOGATOTT EDDIGI EREDMÉNYEI | |
NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK | 1976 (Montreal, Kanada): 3., 1980 (Moszkva, Szovjetunió): 4., 1996 (Atlanta, Amerikai Egyesült Államok): 3., 2000 (Sydney, Ausztrália): 2., 2004 (Athén, Görögország): 5., 2008 (Peking, Kína): 4. |
VILÁGBAJNOKSÁGOK | 1957 (Jugoszlávia): 2., 1962 (Románia): 5., 1965 (NSZK): 1., 1971 (Hollandia): 3., 1973 (Jugoszlávia): 4., 1975 (Szovjetunió): 3., 1978 (Csehszlovákia): 3., 1982 (Magyarország): 2., 1986 (Hollandia): 8., 1990 (Dél-Korea): nem jutott ki, 1993 (Norvégia): 7., 1995 (Ausztria, Magyarország): 2., 1997 (Németország): 9., 1999 (Dánia, Norvégia): 5., 2001 (Olaszország): 6., 2003 (Horvátország): 2., 2005 (Oroszország): 3., 2007 (Franciaország): 8., 2009 (Kína): 9., 2011 (Brazília): nem jutott ki |
EURÓPA-BAJNOKSÁGOK | 1994 (Németország): 4., 1996 (Dánia): 10., 1998 (Hollandia): 3., 2000 (Románia): 1., 2002 (Dánia): 5., 2004 (Magyarország): 3., 2006 (Svédország): 5., 2008 (Macedónia): 8., 2010 (Dánia, Norvégia): 10. |
Vincze Szabolcs
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.