Minden előzetes várakozást felül múlt az Eb nyitó mérkőzése. Lengyelország nem bírt Görögországgal vagy Görögország nem bírt Lengyelországgal. Döntsék el önök.
Lengyelország-Görögország 1-1 Varsó, Nemzeti Stadion, 58 500 néző. V: Velasco Carballo (Alonso Fernández, Yuste Jiménez – mindhárom spanyol) |
LENGYELORSZÁG: Szczesny – Piszczek, Wasilewski, Perquis, Boenisch – Blaszczykowski, Murawski, Obraniak, Polanski, Rybus (Tyton, 70.) – Lewandowski A kispad: Sandomierski, Tyton (kapusok), Wojtkowiak, Kaminski, Wawrzyniak, Dudka, Matuszczyk, Mierzejewski, Wolski, Grosicki, Sobiech, Brozek. Szövetségi kapitány: Franciszek Smuda GÖRÖGORSZÁG: Halkiasz – Toroszidisz, A. Papadopulosz (K. Papadopulosz, 37.), Papasztatopulosz, Holevasz – Maniatisz, Kacuranisz, Karagunisz – Ninisz (Szalpingidisz, a szünetben), Gekasz (Fortunisz, 68.), Szamarasz. Szövetségi kapitány: Fernando Santos A kispad: Corvasz, Szifakisz (kapusok), Cavelasz, Malezasz, K. Papadopulosz, Makosz, Fotakisz, Fortunisz, Fetfacidisz, Liberopulosz, Mitroglu, Szalpingidisz Gólszerző: Lewandowski (17.) ill. Szalpingidisz (51.) Kiállítva: Szczesny (69.) ill. Papasztathopulosz (44.) |
Őrült döntetlen lett az Európa-bajnokság nyitómeccsén, ha lengyel vagy görög szurkolót kérdeznénk, az lehet, hogy meg sem tudna szólalni, kevéssel a meccs után. Egyrészt mert sokkal izgalmasabb kilencven perc volt, mint amit várni lehetett, másrészt meg azért, mert a mérkőzés történései mindenféle logikát nélkülöztek.
Jó, az első félidő még nem volt anarchia, jobbak voltak a hazaiak, és klasszis csatárjuk, Lewandowsi révén vezettek is. Emellett a játékvezető, aki a leggyengébb volt a mai napon, s ezért le sem írom a nevét, szóval a bíró kiállította a görögök jobb-belső védőjét, Papastathopulost, teljesen jogtalanul.
A lengyelek kezdtek jobban, az első negyed óra teljesen az övék volt. A második negyed óra már nem annyira, a harmadikra pedig feljöttek a görögök. Mintha a hellén csapatnak kellett volna fél óra, amíg felfogja, hogy hol van.
A második félidőben – lengyel henger helyett – jött a görög feltámadás. Pontosabbak lettek a vendégek, vigyáztak a labdára, és a mesterük cserélt egy zseniálisat: Salpingidisnek tíz perc sem kellett, hogy lecsapjon egy lepattanóra, és máris egál volt a meccs. Azt sem lehetett észre venni, hogy a lengyel csapat komplett, a görög meg hiányos, a kiállításnak semmilyen hatása nem volt a játékra – ez azért a hazai csapat kritikája is. Erre érkezett meg az Arsenal-kapus, Szczesny hibája, és kiállítása. És a tizenegyes, amit Karagounis kihagyott.
Tíz – tíz ellen nyíltabb lett a játék, rugdostak a játékosok, még nagyon messziről is, de igazi helyzet már nem alakult ki a második félidő maradékában. Pedig nem lehet alibivel vádolni senkit, ennyi volt ma ebben a két válogatottban. Érdekes, hogy a lengyelek legjobbja, a gólszerző Lewandowski belassult, a második félidőben egyszer került a görög kapu elé, és ez kevés. Tőle mindenképpen, mégiscsak a német bajnok stabil tagja. S ha már korholunk, dicsérjünk is: a cserekapus Tyton parádésan szedte ki a görög csapatkapitány büntetőjét – ez volt az első labdaérintése a fiatal lengyel hálóőrnek.
Semleges nézőként sem volt unalmas a meccs, a közönség végig hajtotta a hazaiakat, de ma erre futotta. Tényleg nehéz lenne megmondani, hogy ki örül és ki bosszankodik a végeredmény miatt, de egyik csapat állapota sem tűnik tragikusnak a lefújás után.
Van még hátra két-két meccsük fejenként, vannak bíztató elemek mindkét csapat játékában, de ami a legfontosabb: győzött az igazság, mert ezen a meccsen senki nem érdemelt vereséget.
Úszóelnök: Sokadszorra alázzák meg Virth Balázst
Wladár Sándor szerint az, ahogyan Milák Kristóf korábbi edzőjével bánnak, egyenesen történelemhamisítás. Úgy fogalmazott: „fekélyes a seb, és egyre mélyül. Hosszú időt igényel a gyógykezelése”.