2013. december. 02. 19:33 MTI Utolsó frissítés: 2013. december. 02. 19:28 Shake

Kis extrájuk teszi vonzóbbá a hím koalák bőgését

Egy extra hangszálpár segíti a párzó koalák hímjeinek mély bőgését – fedezték fel brit kutatók. Eddig nem tudták, hogyan képes ez a mindössze nyolc kilogrammos kis állat meglepően mély hangokat kiadni. Most már tudják.

A hím koala párzó bőgése körülbelül húszszor olyan mély, mint amilyet testtömege alapján várnánk.

A hím koalák be- és kilégzéssel produkálják a párzó bőgést, valahogy úgy, ahogy a szamarak. Belégzéskor ez úgy hangzik, mint a horkolás, kilégzéskor pedig inkább, mint a böfögés – magyarázta Benjamin Charlton, a Sussexi Egyetem kutatója, a Current Biology című szaklap legfrissebb számában megjelent tanulmány vezető szerzője.

A meglepően mély, 27 hertzes hangok belégzéskor keletkeznek. Ilyen lármát inkább az elefánttól várna az ember – olvasható a tanulmányban.

A kutatók néhány elhullott koala boncolásával pontosabban is megvizsgálták az állatok hangképzését. A hang általában a gégében, az ott található hangszálak segítségével képződik. A koalák torkában azonban a kutatók másik hangképző szervet is felfedeztek, éppen ott, ahol találkozik a száj- és az orrüreg.

Szárazföldi emlősnél eddig sosem fedezték még fel, hogy a gégén kívül más hangképző szervük is lenne. További kutatásoknak kell megállapítaniuk, hogy kialakult-e ilyen más fajoknál is, vagy valóban egyedülálló a koala extra pár hangszála.

Az extra pár hangszálat feltehetően egy izom mozgatja. Kimúlt koalákkal végzett kísérletekben a kutatók úgy képezték a mély hangokat, hogy belégzést imitálva a koalák torkán és a gégéjén keresztül szivattyúzták be a levegőt.

A nőstény koalák is hallatnak mély hangokat, de sokkal ritkábban, mint a hímek. További kutatásnak kell kiderítenie, vajon nekik is van-e ehhez extra szervük – írták a kutatók. 

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.