Sok állat kerülhet bajba, ha nem szaporodnak túl a pockok
Egyre kevésbé szaporodnak túl a pocokpopulációk Európában, amely komoly hatással lehet az érintett ökoszisztémákra - derült ki egy új tanulmányból.
A növényevő pockok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a táplálékláncban. Számos ragadozónak szolgálnak zsákmányul és jelentős fogyasztói a növényzetnek. A múltban a pockoknál három-öt évente jelentősen megnőtt az egyedszám, majd hirtelen visszaesett az állomány. Az elmúlt fél évszázadban azonban ezek a ciklusok meggyengültek. A pocokpopulációk túlszaporodásának széles körben való visszaesése súlyos hatással lehet azon fajokra, amelyek nagymértékben függenek ezen apró teremtményektől.
Egy tipikus túlszaporodási évben focipálya nagyságú füves terület szolgálhat otthonul több mint 500 pocoknak. Az állomány visszaesésének évében azonban az egyedszám maroknyira csökkenhet – mondta Xavier Lambin, a skóciai Aberdeeni Egyetem ökológusa, a Science című folyóiratban közölt tanulmány vezető szerzője. A pocokpopulációk ezen ingadozása egyfajta "szívritmus-szabályozóként" szolgál a rájuk támaszkodó ökoszisztéma számára – magyarázta.
Lambin és kollégái az elmúlt hatvan évre visszamenőleg tanulmányozták az Európában élő pocokpopulációkra vonatkozó adatokat. Eredményeik szerint az elmúlt húsz évben fokozatos változás történt a populációk ciklusosságában, amelynek következtében alacsonyabban tetőztek az állományok.
Ez súlyos hatással lesz az olyan ragadozókra, mint a baglyok, vörös vércsék, menyétek és rókák. "Sok faj súlyos helyzetben van, akadnak köztük olyanok is, amelyek képtelenek szaporodni a pockok túlszaporodása nélkül" – mondta Lambin. A sarki róka (Alopex lagopus) Svédországban élő populációjának egyedei almonként akár 14 kölyköt is világra hozhatnak a pocokpopulációk tetőzésének évében, míg a köztes időszak utódnemzés nélkül telik, így egy kisebb mértékű túlszaporodás nyomán jóval kevesebb, vagy egyetlen rókakölyök sem jön a világra – magyarázta.