2011. július. 28. 16:06 MTI Utolsó frissítés: 2011. július. 28. 16:06 Shake

Visszaadtak a németek egy szfinxet a törököknek

Németország visszaadott egy csaknem négyezer éves szfinxet Törökországnak, amely máris jelezte: világszerte további műkincseket fog visszakövetelni.

Az ókori hettita birodalom fővárosából, Hattuszaszból származó oroszlánalak sorsa kapcsán hosszú évek óta folyt kötélhúzás, a németek végül azután egyeztek bele a visszaadásba, hogy Törökország a területén ásatásokat folytató német archeológusok engedélyének megvonásával fenyegetőzött.

A négyezer éves alkotás szerdán érkezett meg az isztambuli régészeti múzeumba. Ertugrul Günay török kulturális miniszter üdvözölte, hogy Németország visszajuttatta a szobrot, egyúttal megjegyezte, hazája további, Törökország területéről elhurcolt műkincsek visszaszerzését fogja követelni. A politikus szerint az alkotások "boldogtalanok" egy másik országban. 

A szfinxet november 28-án Corum tartomány múzeumában állítják ki. Ezen a területen állt a hettiták fővárosa is. Aznap ünneplik a 25. évfordulóját annak, hogy Hattuszasz felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

A szobor 1915-ben egy másik oroszlánfigurával együtt széttöredezve került Berlinbe, ahol restaurálták. A jobb állapotban lévő szfinx 1924-ben visszakerült Isztambulba, a másik - inkább gipsz, mint eredeti - Berlinben maradt, 1934 óta a Pergamon Múzeumban őrizték. Törökország 1938-ban követelte először vissza, azóta folyt vita hovatartozásáról.

Németország általában véve nem híve az antik műtárgyak visszaszolgáltatásának, szándéka szerint a hattuszaszi szfinx ügyében született döntés nem hat majd ki a Nofertiti (Nefertiti) büsztje körül Egyiptommal zajló kötélhúzásra. Bernd Neumann kulturális államminiszter korábban hangsúlyozta, hogy a hettita kőszobrot "a német-török barátság önként vállalt gesztusaként" adták vissza Törökországnak.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.