Siófok 6720, Balatonfüred 3049, Badacsony 793. Nem az egy főre jutó napi hekkfogyasztás mutatói ezek a számok, hanem a Facebookon létrehozott Balaton-menti városok profiloldalának rajongói létszáma. Ezek alapján tehát a déli part bulihelyszíne a legnépszerűbb, a kápolnás borvidék pedig a legkevésbé. A közösségi hálón tanúsított aktivitás viszont nem feltétlenül áll összhangban a fent említett, és a sorból kimaradt balatoni települések törekvéseivel a minőségi turizmus megteremtése érdekében.

Balatonfüred például élen jár saját imázsának csiszolásában. Tavaly az északi parti városka harmadszorra kapta meg a Városimázs díjat a tízezernél kisebb lélekszámú települések kategóriájában, ez pedig azt jelenti, hogy országos szinten a híres Anna-bál helyszíne tette a legtöbbet azért, hogy jelen legyen a médiában és hírt adjon a helyi történésekről. Bóka István polgármester idén a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöki székébe is újra beülhetett, nyolc év után.

HVG Archív

Egységben az erőtlenség

A BFT honlapja számos kecsegtető tervet közöl a tó egységes arculatának fejlesztéséről és a kulturális, turisztikai, gazdasági stratégiákról. Az Európa Kulturális Tava illetve a Balaton védjegy menüpontjai alatt például ambiciózus célokkal ismerkedhetünk. Az előbbi lényege az lenne, hogy „2015-re a Balaton és régiója Európa elismert kulturális desztinációja legyen, melyben négy évszakon át mind a belföldi, mind a külföldi látogatóknak, valamint a helyi lakosságnak, kivételes kulturális élményben legyen részük”. A második pedig ezt segíthetné elő „egy olyan minősítési rendszer kidolgozásával, melynek keretében a kulturális rendezvényekhez, intézmények működéséhez kapcsolódó feltételek figyelembevételével garanciát ad a rendezvények, kiállítások magas művészi és szakmai színvonalának biztosítására”.

Hogy a jól hangzó víziók megvalósulása hol tart, nem az elnöktől – akit nem tudtunk elérni, hanem az alelnöktől, Siófok város polgármesterétől tudakoltuk. Balázs Árpád elárulta, hogy mind a védjegy, mind az EKT program még tervezési fázisnál tart (Az Európa Kulturális Tava például a weboldal tanúsága szerint 2007 óta – a szerk.), de mivel tavaly megvonták a BFT-től az állami támogatást, egyelőre finanszírozási nehézségek miatt csupán magának a szervezetnek a fenntartását tudják biztosítani a kistérségektől befolyó összegből. Ez pedig édeskevés ahhoz, hogy valós eredményeket érjen el a közös Balaton-ügy.

Nehézséget okoz az is, hogy mivel a tavon három megye osztozik, nem is tudnak együtt pályázni a regionalitás szabályai szerint kiszabott állami illetve uniós pénzekre. Siófoknak például Pécsre kell benyújtani a pályázati anyagokat. „Mármint, ha van mire” – panaszkodik Balázs, aki szerint a Dél-Dunántúlnak eltérő prioritásai vannak, és számukra teljesen életszerűtlen témákra kínálnak pénzeket.  

Marton Szilvia

Szezont a fazonnal

Így nehéz lesz egységesen fellépni ott, ahol a víz iszapossága, bosszantó szúnyoginvázió és a haltetemek tömeges felbukkanása, továbbá a sétányok homok-fű aránya, a stégek rozsdásodása, vagy éppenséggel a viharjelzések megbízhatósága a létfontosságú kérdésekhez tartozik, és ahol a városok gazdagodásának kulcsa a három hónapra korlátozódó turizmus. Bármennyire is szeretnék ugyanis azt hangoztatni a révedező stratégák, egyelőre tavilufinak tűnik, hogy négy évszakon keresztül vonzóvá lehet tenni a balatoni vidéket.

Balatonakarattyán például május 27-én még egész nap ingyen lehetett élvezni a Bezerédi strand gyepét, ugyanis csak május 28-án, szombaton nyitott ki a fizetős strand hivatalosan, ám a mintegy tizenöt üzletet számláló butiksorból összesen egy vendéglátó egység kecsegtetett Argentínából importált hekk-menüvel és fritőzolajos sült krumplival még vasárnap is, egy nappal az idénykezdő fürdőnyitás után.

A hétvégi rossz időjárás rányomja a bélyeget az idei szezonkezdetre, bár Balázs szerint a tavalyit nem lesz nehéz túlszárnyalni. „Az utóbbi 7-8 évben folyamatos növekedés figyelhető meg, a 2010-es visszaesés is csupán a borongós nyári időjárásnak köszönhető” – véli a bizakodó délparti polgármester, aki szerint a kereslet állandó a balatoni programok iránt.

 Igény-idén(y)

A balatoni gurmandok

A vállalkozók kevésbé derűlátóak. Egy siófoki étterem tulajdonosa például úgy véli, nem csupán a kereslet mennyisége, hanem milyensége is komoly kihívások elé állítja a vállalkozó kedvűeket. Kivágó Róbert három éve a híres Petőfi sétány kikötőjének tőszomszédságában próbál egy mediterrán jellegű éttermet fenntartani, de egyre lecsupaszodnak az elején még a hangulati elemekre is figyelő, kecskesajttal töltött cukkinit vagy aszalt paradicsommal és mozarellával töltött csirkemellet 1400-1800 forintos árakon kínáló gasztronómus elképzelései.

„Gyros, palacsinta, lángos és kolbász” – ezekkel lehet Kivágó szerint megélni, és a hagyományos büfékultúra mellett kevés igényes vendéglátást kínáló üzlet profitálhat a balatoni nyárból, a „balatonszemesi Kistücsök például húsz éves múltjának köszönheti fennmaradását” - nevezi meg Kivágó a fehér hollót.

Meghekkelt üdülés

Mivel a külföldi-magyar látogatók aránya a siófoki polgármester szerint egyre jobban az utóbbiak felé billen, az sem mindegy, hogy a honpolgáraink mire, mennyit és hogyan hajlandóak kifizetni. Az üdülési csekkrendszer például igazi áldás volt az üdültetők és a kikapcsolódni vágyók részére egyaránt, a munkabér mellett kapott juttatás és a fogadóhelyeknek kínált adókedvezmények nagyban hozzájárultak a balatonmenti programok népszerűségéhez is. A Cafetéria-rendszer átalakítása, a csökkenő jutattások és a megvont adókedvemények miatt azonban a szállásadók 2011-es eladásra váró vendégéjszakái is komoly veszélybe kerültek. 

Át kell matricázni

Túry Gergely

Egy tapolcai hoteltulajdonos, Rácz Gabriella kérdésünkre elmondta, hogy náluk 80-90 százalékban magyar vendégek fordulnak meg, akiknek hatvan százaléka eddig üdülési csekkel fizette nem csupán a szobát, de az ellátást is. A tavalyi 10-15 százalékos visszaesést ő nem az időjárásnak tudja be, de kivár augusztus végéig, a szezon ugyanis szerinte nemhogy június 1-el, hanem csak júliussal indul be igazán, és mindössze öt-hat hétig tart. Hogy a köztes bizonytalan időszak a Széchenyi-kártya bevezetéséig mennyire nyomja rá a bélyegét a magyarok üdülési kedvére, nem tudni, Rácz szerint ugyanis itthon csupán egy-két héttel az utazás előtt foglalják le a szállást a nyaralók.  

S ugyan programokban május és szeptember között nincs hiány, a külföldiek nem célzottan a bor-mangalica-halászlé fesztiválra érkeznek (legfeljebb belecsöppennek), a belföldiek pedig jórészt csak a szabadságuk idejére tudnak tervezni, így leginkább július-augusztusban fordulnak meg a Balatonnál, programoktól függetlenül.