Demján Sándor a Miskolci Egyetem diplomakiosztó ünnepségén úgy fogalmazott, hogy jelenleg nem még több művészre van...
Demján Sándor a Miskolci Egyetem diplomakiosztó ünnepségén úgy fogalmazott, hogy jelenleg nem még több művészre van szüksége ennek az országnak, hanem dolgozó, termelő emberekre. Ő maga betiltaná a művészeti szakköröket azokban az iskolákban, ahol nincs legalább kétszer annyi technikai szakkör. Schilling Árpád, a Krétakör alapítója élesen reagált minderre, és hangsúlyozta, hogy ha közvetetten is, de a művészeti oktatás is hozzájárul versenyképességünk növeléséhez. A cikk meglepő indulatokat generált, több mint 2200-an osztották meg barátaikkal a Facebookon keresztül, számos esetben idézték, hivatkoztak rá és közel negyvenen hozzá is szóltak a témához.
Megkérdeztük Bojár Gábort, a Graphisoft alapítóját, úgy is mint gazdaság fejlődésében és a szakemberképzésben érdekelt informatikai vállalkozót, és úgy is, mint a Krétakör lelkes hívét és támogatóját, mi véleménye a vitáról.
BG: Schilling Árpád érvelése egy egészen friss “üzleti” tapasztaltomra rímel. Nemrég indítottuk el az Aquincumi Technológiai Intézetet (AIT), amely szoftverfejesztők képzésére alakult, ezzel tehát a lehető leginkább “versenyképesség orientált” oktatási célt választottuk. Az AIT kurzusaira a legjobb amerikai magánegyetemekről (pl. Princeton) érkeznek diákok egy-egy féléves részképzésre, európai viszonylatban szokatlanul magas tandíj megfizetése mellett. Velük együtt tanulnak a legtehetségesebb magyar diákok, ők természetesen tandíjmentesen. Az AIT programjának amerikai bemutatói során csak egyetlen negativ kommentet kaptunk: A kurzuskínálatban miért kapnak relative kisebb hangsúlyt a magyar kultúrát bemutató human tárgyak? Csodálkozva válaszoltam, hogy az idelátogató amerikai diákoknak a magyar nyelv, magyar irodalom, zene-, vagy filmművészet bemutatása érdekes kiegészítése a programnak, de nyilván nem ezeken kell, hogy legyen a fő hangsúly az alapvetően műszaki beállítottságú mérnökhallgatók számára. Tévedek – hangzott a válasz – a kultúra a műszaki tudományokkal egyenrangú része kell hogy legyen a mérnökképzésnek is. Ők egész embereket akarnak képezni.
Mivel az üzleti világban a vevő szava dönt (különösen, ha szivemböl szól ő is), már át is alakítottuk a program arányait.
De Demján Sándorról, a Príma Primissima díj alapítójáról és finanszírozójáról is nehéz művészet-ellenességet feltételezni. Próbáljuk meg inkább így érteni szavait:
Nagyon jó, hogy ennyi kitűnő művészünk van és ennyi művészeti szakkör működik az országban, és még jobb lenne, ha legalább kétszer ennyi technikai szakkör is működne, hogy legyen elég jól képzett szakemberünk, akik megtermelik a művészet finanszírozásához szükséges anyagiakat, és emellett értő és igényes közönségét alkotják művészeinknek.
Megkérdeztük Bojár Gábort, a Graphisoft alapítóját, úgy is mint gazdaság fejlődésében és a szakemberképzésben érdekelt informatikai vállalkozót, és úgy is, mint a Krétakör lelkes hívét és támogatóját, mi véleménye a vitáról.
Fazekas István
BG: Schilling Árpád érvelése egy egészen friss “üzleti” tapasztaltomra rímel. Nemrég indítottuk el az Aquincumi Technológiai Intézetet (AIT), amely szoftverfejesztők képzésére alakult, ezzel tehát a lehető leginkább “versenyképesség orientált” oktatási célt választottuk. Az AIT kurzusaira a legjobb amerikai magánegyetemekről (pl. Princeton) érkeznek diákok egy-egy féléves részképzésre, európai viszonylatban szokatlanul magas tandíj megfizetése mellett. Velük együtt tanulnak a legtehetségesebb magyar diákok, ők természetesen tandíjmentesen. Az AIT programjának amerikai bemutatói során csak egyetlen negativ kommentet kaptunk: A kurzuskínálatban miért kapnak relative kisebb hangsúlyt a magyar kultúrát bemutató human tárgyak? Csodálkozva válaszoltam, hogy az idelátogató amerikai diákoknak a magyar nyelv, magyar irodalom, zene-, vagy filmművészet bemutatása érdekes kiegészítése a programnak, de nyilván nem ezeken kell, hogy legyen a fő hangsúly az alapvetően műszaki beállítottságú mérnökhallgatók számára. Tévedek – hangzott a válasz – a kultúra a műszaki tudományokkal egyenrangú része kell hogy legyen a mérnökképzésnek is. Ők egész embereket akarnak képezni.
Mivel az üzleti világban a vevő szava dönt (különösen, ha szivemböl szól ő is), már át is alakítottuk a program arányait.
De Demján Sándorról, a Príma Primissima díj alapítójáról és finanszírozójáról is nehéz művészet-ellenességet feltételezni. Próbáljuk meg inkább így érteni szavait:
Nagyon jó, hogy ennyi kitűnő művészünk van és ennyi művészeti szakkör működik az országban, és még jobb lenne, ha legalább kétszer ennyi technikai szakkör is működne, hogy legyen elég jól képzett szakemberünk, akik megtermelik a művészet finanszírozásához szükséges anyagiakat, és emellett értő és igényes közönségét alkotják művészeinknek.
