Úgy tűnik, évről-évre egyre gyakoribbak az erdőtüzek világszerte, és a keletkezett kár mértéke is folyamatosan növekszik. A flóra és fauna szinte pótolhatatlan veszteségei és az anyagi károk mellett sajnos nem ritka az emberhalál sem, az utóbbi években Görögországban, Spanyolországban és Amerikában több mint százan haltak meg a pusztító erdőtüzek valamelyikében.

A National Geographic magazin egyik legutóbbi számában érdekes vélemények és elméletek jelentek meg az erdőtüzekkel kapcsolatban. A megkérdezett amerikai tűzoltók azt állították, hogy az egyre nehezebben megfékezhető kalifornai erdőtüzek valódi okozói maguk az azt elszenvedő emberek. Nem csak azért, mert esetleg a tűz keletkezésében is szerepe van az emberi kéznek, hanem azért is, mert az ott lakók és a kormány hanyagolta és hanyagolja el a megelőzést. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a tűzoltási technológia fejlődésének köszönhetően túl hamar sikerült megzabolázni a tüzeket, így az aljnövényzet nem tudott megújulni. A talajközeli növények és a fák is elöregedtek, betegessé váltak, a szárazság gyakoribb, így egy esetleges kisebb tűz is hektárokat emészt fel. Az ingatlanbiznisznek és az idegenforgalomnak köszönhetően pedig olyan helyeken is házak épülnek, amelyek a szakértők szerint magasan veszélyeztetettek és az építettők nem tartják be az ezzel kapcsolatos építési előírásokat sem. Azt viszont mindenki elvárja, hogy a tűzoltók akár életük kockáztatásával mentsék meg a házakat és a sokszor óvatlan embereket is. A National Geographic cikke szerint Ausztráliában például, ahol a bozóttüzek szintén gyakoriak és igen súlyosak időnként, a felelősség minden esetben a tulajdonosoké.

Erdőn, mezőn. Oltják a tüzet Kaliforniában © AP

Épp most vagyunk túl a nyár egyik legszárazabb időszakán és most következik a hagyományos levélégetős időszak Magyarországon, így utánajártunk, itthon mi a helyzet. A 2008-as év első fele a csapadékosabb időjárásnak köszönhetően kevésbé volt veszélyes az erdőtüzek szempontjából, az erdészeti hatóság (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal KP Erdészeti Igazgatóság) által működtetett Országos Erdőtűz Adattár (OETA) 269 hektár erdőtüzet regisztrált, ami jóval alatta marad a tavalyi értéknek.

Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzoltó ezredese szintén jobbnak találta az idei számokat a tavalyiakhoz képest. Az ezredes szerint a szabadtéri tüzek összesített száma is csökkent, ezen belül az erdőtüzek aránya általában 10 százalék körül mozog. Az amerikaihoz vagy a görög tragédiához hasonló Magyarországon nem fordulhat elő, mivel nincsenek akkora összefüggő erdők és az ilyen típusú területeken a népsűrűség is igen alacsony. Ettől függetlenül vannak olyan régiók, amelyekre jellemzőbb az erdőtűz, például Borsod, Bács-Kiskun és Pest megyére a leginkább. Bácsban a terepviszonyok is nehezítik az oltást, a mély homokban elsüllyednek az autók. A lángok általában a tanyákat, magányosan álló házakat veszélyeztetik, elő is fordult már kitelepítés a megyében tűzveszély miatt. A megelőzést tovább bonyolítja, hogy a tulajdonviszonyok nem mindig tisztázottak, az ilyen helyeken elhanyagoltabb a környezet is.
 
A sokszor hallott tűzgyújtási tilalomról Dobson Tibor elmondta, hogy azt az időjárási adatok elemzése után a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezi, nyár közepén tipikusan a lábon álló gabona védelmében, később pedig az erdők miatt. Ilyenkor még a máskor kijelölt tűzgyújtási pontokon is tilos lehet a tüzet rakni, a konkrét helyeken a parkerdők általában plakátokon értesítik az érintetteket, de a médiában is bejelentik minden alkalommal. Saját kertben ilyenkor is lehet égetni és a grillezés sem tilos.

Az óvatosság azonban mindenképpen ajánlatos, mert, ahogy arra kivétel nélkül minden érintett hatóság felhívja a figyelmet, a magyar erdőtüzek több mint 90 százalékát emberi gondatlanság, figyelmetlenség okozza. A vonatból, autóból kidobott csikkek, a szabálytalan tűzgyújtás, engedély nélküli tarlóégetés mind komoly rizikófaktor. Dobson ezredes szerint ez már csak hosszabb távon változhat meg, a környezettudatos nevelés hatására, ennek érdekében saját oktatóprogramot is kidolgoztak az iskolák részére.

Több előrejelzés azt állítja, hogy a klímaváltozás következtében Magyarország éghajlata a jövőben még melegebb és szárazabb lesz, ami, ha bekövetkezik, nyilván tovább növeli mindenféle tűz kockázatát. Dobson Tibor elmondta, hogy ebből jelenleg még semmi sem látszik, inkább a viharok és árvízek miatti műszaki mentések számának a növekedése a jellemző. De az ezredes nem aggódik, mivel a tűzoltás technológiája állandóan fejlődik, a kockázati mutatókhoz történő alkalmazkodás pedig folyamatos. A tűzoltóság rendelkezik már kifejezetten erdőtűz oltására alkalmas járművekkel is, így remélhetőleg 50 év múlva, egy addigra esetleg mediterrán klímájúvá változott országban sem lesz több gondunk az erdőtüzekkel, mint most, és talán még a felelősségtudatunk is „megjavul” addigra.