Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Valentin-nap alkalmából nemcsak a szerelmet, de az elköteleződést is ünnepelhetjük: a házasodási kedv az utóbbi években új lendületet vett Magyarországon, és még a koronavírus-járvány sem állhatta útját a szertartásoknak.
A házasságkötések száma 2019-ben kiugróan magas volt: a KSH adatai szerint 65 268 pár házasodott, ennyi házasságot a rendszerváltás óta egyetlen évben sem kötöttek – a házasságkötési hajlandóság az 1980-as években volt utoljára hasonlóan magas.
„Akkoriban a házasságkötés az életútnak még teljesen magától értetődő, természetes állomása volt, viszonylag korán házasodtak a jegyespárok, és nem gondolkodtak azon, hogy megvan-e minden feltétel az esküvőhöz, hanem szinte a felnőtté válás része volt az esemény” – mondja Murinkó Lívia szociológus és családdemográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
Megváltozott elvárások
A 90-es évek végén, a 2000-es évek elején azonban csökkenő tendencia kezdődött. „Egyre későbbre tolták a párok a házasságkötést, mivel egyre többen tanultak tovább, átalakult a gazdaság és megjelent a munkanélküliség is” – teszi hozzá.
Emellett a szociológus szerint az is hozzájárult ahhoz, hogy egyre inkább háttérbe szorult a házasság, hogy a párkapcsolatokkal szemben támasztott elvárások megváltoztak: „A stabil párkapcsolat mellett az esküvőt az anyagi függetlenség eléréséhez is kötötték, olyan materiális javak meglétéhez, mint stabil egzisztencia, lakás, autó, ezeket pedig egyre később tudták megszerezni a fiatalok.”
A 2008-as világgazdasági válság idején a gazdasági nehézségek és a bizonytalanság miatt a házasságkötések száma elérte a mélypontját, 2010-ben a valaha mért legkevesebb házasságkötést (35 520) regisztrálták Magyarországon.
Amikor csak lehetett, házasodtak
Az esküvők száma csak később, a 2010-es években kezdett növekedni, majd a házasodási kedv az évtized közepétől töretlenül emelkedett, ami a szociológus szerint egyértelműen a szakpolitikai intézkedéseknek köszönhető.
„2015-ben az első házasok adókedvezménye, a családi otthonteremtési kedvezmény, majd a Ptk. öröklés rendjére vonatkozó változtatásai, később pedig, 2019-től a babaváró hitel is ösztönözte a házasságkötéseket” – mondja Murinkó Lívia.
A szakpolitikai intézkedések hatását mutatja szerinte az is, hogy míg a világon szinte mindenhol kevesebb esküvőt szerveztek a koronavírus-járvány idején, Magyarországon amikor csak lehetett, házasodtak az emberek.
A házasság előszobája
Bár a motivációt a kormányzati intézkedések kínálták, paradox módon az is hozzájárult a házasságkötések elterjedéséhez, hogy egyre elfogadottabbá váltak az élettársi kapcsolatok Magyarországon.
Az élettársi kapcsolatban élők aránya az ezredforduló óta a duplájára nőtt: 2001-ben még a 15 éves és annál idősebb népesség 7 százaléka, 2011-ben a 11, 2016-ban már a 13 százaléka élt élettársi kapcsolatban – mutat rá Murinkó Lívia és Spéder Zsolt 2021-ben megjelent tanulmánya.
„Általánossá vált a házasságkötés előtti együttélés, és a közvélemény is átalakult: teljesen elfogadottá vált az élettársi kapcsolat, sőt az él a köztudatban, hogy a legjobb választás a fiatalok számára, ha először együtt élnek, és utána kötnek házasságot. Nem véletlenül nevezik az élettársi kapcsolatot a szakirodalomban próbaházasságnak.”
Fellazult hagyományok
A társadalmi elvárások lazulása miatt nagyobb lett a párok mozgástere abban, hogy milyen párkapcsolati formában éljenek, azonban a közvélemény többsége szerint még mindig az ideális párkapcsolati forma a házasság.
Balatonyi Judit 2022-es, a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában megjelent tanulmánya rámutat, hogy a házasság intézménye jelentősen átalakult: a korábban megszokott nagyszabású, pazarló lakodalmak mellett népszerűek lettek a kisebb, személyesebb esküvők is.
Olvassa tovább Gonda Gréta cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben az élet értelmével foglalkozunk.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
