Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A győztes gondolkodás kulcsa nem a mindenáron való győzni akarás, hanem a nehézségekből felállni segítő lelki rugalmasság, amire önismerettel, humorral és sok gyakorlással lehet szert tenni – foglalható össze a HVG Pszichológia Extra legutóbbi szalonestjének üzenete. A kerekasztalon emellett szó esett még a nemi sztereotípiák pusztító hatásáról, a belső motiváció fontosságáról, és hogy miért nem tudnak a magyarok beszélni az érzéseikről.
A férfi legyen ambiciózus, érjen el sikereket, legyen győztes alkat (mind a munkájában, mind a párkapcsolatában), és ez a társadalmi igény olyannyira belsővé vált, hogy nehéz elképzelni, miként reagálnának az erősebb nem tagjai arra, ha hirtelen megváltozna ez az elvárás – érzékeltette a sztereotípiák erejét a beszélgetés kezdetén Szél Dávid pszichológus és „apablogger” a Budapest Music Center nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség számára.
Sok férfi ugyanis el sem tudja képzelni saját szerepét ezen elvárás nélkül, fogalma sincs, mit kezdene felszabaduló energiáival, hiszen ebben teljesedik ki „férfisége”. Ezért is viseli meg őket jobban, ha például kirúgják őket a munkahelyükről, mert ilyenkor úgy érzik, identitásuk is elveszik egy kicsit. Éppen ezért már az óvodától kezdve kellene arra nevelni a fiúkat, hogy ne tragédiának éljék meg, ha nem sikerül valami – vélekedett a szakember.
Sőt, már a szülőknek, nagyszülőknek is figyelniük kéne, hogy ne támogassák mindenek felett a „macsós” viselkedési mintákat (miközben a lányoknak sok mindent könnyebben megbocsátanak), mert ezek nagyon meghatározók lehetnek – tette hozzá a november 29-én rendezett est másik vendége, Kenyeres András, coach, a magyar férfi vízilabda-válogatott mentáltrénere és kommunikációs tanácsadója.
Krízisek, de nem baj
A sikertelenségek megélése azért is fontos, mert az ezekből való felállás teszi rugalmassá, ellenállóvá az embert. Mint kiderült, megküzdeni való krízis akadt mindkét szakember életében. Kenyeres András például elmesélte, hogy neki – 15 év multiknál lehúzott lélekölő munka után – öt évvel ezelőtt jött el az a kiüresedési pont, amikor azt érezte, mindenképpen új értelmet és utakat kell találnia az életében – így került segítő területre.
Szél Dávid pedig „töredelmesen bevallotta”, hogy őt csak negyedszerre vették fel a pszichológia szakra, és ott is három év bukdácsolás kellett, amíg ráérzett a tanulás ízére.
Kívülről ránézni
Ilyen helyzetekben nagy segítség, ha kívülről tud az érintett ránézni a problémára és önmagára. „Sok esetben azonban hiányzik az ehhez szükséges önismeret, nem alakult ki a kultúrája sem, és idő sincs arra, hogy a hétköznapi rohanásban elgondolkozzunk önmagunkról, a párkapcsolatunkról, a munkánkról” – hívta fel a figyelmet a pszichológus. Arról nem is beszélve, hogy sokan nem is engedhetnek meg maguknak efféle „ellágyulást”.
Különösen az élsportban, ott is a férfiak között erős az ellenállás, hogy feltárulkozzanak a sikertelenségek kapcsán – tapasztalja Kenyeres András, akinek most jelent meg a sikeres sportoló mentális felkészüléséről írt könyve. Más kérdés – tette hozzá a napokban szintén új könyvet megjelentető Szél Dávid –, hogy az őszinte önmagába tekintést sokszor a környezet is gátolja, hiszen nem egyszer érkeznek hozzá párok úgy, hogy a hölgy így mutatja be (és egyszersmind minősíti) partnerét: „Ő egy informatikus!”
Gátló vagy támogató környezet
Pedig a változtatáshoz a környezet támogatása nagyon fontos – értettek egyet a kerekasztal résztvevői. Szél Dávid erre egy olyan példát hozott, amelyben a családi rendszer kifejezetten károsan hatott a krízisből való kilábalásra: alkoholproblémákkal küzdő nő férje még akkor is naponta ellenőrizte az üres üvegek számát, és rákérdezett, mennyit is fogyasztott, amikor a neje már évek óta leállt az ivással.
Még szerencse, tette hozzá, hogy ma már tudjuk, bizonyos szinten a sokáig változtathatatlannak hitt a temperamentum is megváltoztatható, így nem vagyunk szélsőségesen kitéve a környezet hatásainak.
A lehető legjobban
Az igazi győztes gondolkodás lényege is ez: önmagunk legyőzése – foglalta össze a mentáltréner. A célja pedig az, hogy „minden életszakaszban a lehető legjobb önmagammá tudjak válni”. Nem mindig könnyű persze ennek megfelelni, különösen fiatalon.
Mint a közönség egyik tagja felvetette, kisfiát az óvodából pszichológushoz küldték, mert olyan erős benne a győzni akarás. Ilyenkor mindenekelőtt a kontextust kellene alaposabban feltárni, például, miként reagál ezekre a helyzetekre a környezet (szülők, óvónők, testvérek), illetve fontos tudatosítani, hogy nem kell egyből megoldani egy helyzetet. Tovább érdemes kevésbé versengős játékokat kipróbálni, meg elgondolkodni azon is, a szülők, nagyszülők (a referenciaszemélyek) hogyan állnak maguk a kudarchoz, győzelemhez.
De az is gond – fejtegette Kenyeres András –, hogy a magyar iskolarendszerben mindent egyénileg értékelnek, és kevés a tétre menő csapathelyzet, holott a sportból tudható, mekkora erőt ad a közösség. Ő maga is látja, milyen nyugalom szállja meg a vízilabdacsapat tagjait, amikor egy olimpiai bajnok is beszáll a medencébe. Egészen másképp élik meg a sikert, győzelmet, kudarcot. Ilyen helyzeteket az iskolában is létre kellene hozni.
Nyelvünkben élünk
A vereség elviseléséhez és az újrakezdéshez szükséges lelki rugalmasságot (rezilienciát) akár magunk is fejleszthetjük – hangzott el egy másik kérdés kapcsán. Elsősorban azzal, hogy rendszeresen megpróbáljuk azonosítani az érzéseinket – aminek szintén nincs meg a kultúrája idehaza.
„Félelmetes, mennyire nem tudunk szavakat találni az érzelmeinkre, sokszor egész terápiás alkalmak mennek el arra, hogy egyetlen érzésnek nevet adjunk” – mesélte a pszichológus. Arról nem is beszélve, hogy a párkapcsolatokban férfi és nő más-más nyelvet használ az érzéseire – már ha egyáltalán kommunikálnak. Az érzelmek azonosításához Szél Dávid szerint ezt a négy kérdést kellene újra és újra feltenni magunknak: „Mi van?”, „Mit érzek?”, „Mit szeretnék ezzel?”, „Miért?”.
Önismeret és humor – foglalta össze a beszélgetés végén a pszichológus, mi a kulcsa szerinte a lelki megküzdő képességnek. Amit a mentáltréner egy ismerőse nagypapájának mondásával egészített ki: „Kisfiam, nem az a kérdés, hogy elesel-e, hanem hogy milyen gyorsan állsz fel!”. Ezt a képességünket pedig csak rengeteg gyakorlással lehet fejleszteni.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, melyben a lelki ellenálló képességgel foglalkozunk. Keresse az újságosoknál vagy rendelje meg!
Nézze meg karácsonyi előfizetési ajánlatainkat, amelyekben HVG Könyvet kap a HVG Extra Pszichológia magazin mellé. Ha ajándékként szeretné adni az előfizetést, ajándékkártyát is mellékelünk, amit a fa alá tehet.
