Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bántóan viselkedik a partnere, esetleg már felmerült önben a távozás? Mielőtt szakítana, próbálja ki ezt a három stratégiát.
Sokan önmagukat kezdik el hibáztatni, ha nem működik a párkapcsolatuk. Inkább egy rossz kapcsolatban maradnak egy olyan ember oldalán, aki elvárja a társától, hogy elrejtse az érzéseit. Ha önmagunkat hibáztatjuk, az nagyon erős félelmet jelent attól, hogy elveszítjük a másik szeretetét, ha hangot adunk a vágyainknak. A csalódástól való félelmünkben inkább nem szólunk.
Pedig egyetlen módon deríthetjük ki, hogy társunk képes-e több figyelemmel vagy empátiával fordulni felénk: ha jelezzük, amikor valami hiányzik. Ha ki tudjuk mondani, mikor érezzük magunkat elhanyagolva, magányosnak, jelentéktelennek vagy értéktelennek a kapcsolatban, újra kapcsolatba kerülünk a saját szükségleteinkkel, közelebb kerülünk saját magunkhoz és a párunkhoz is. És így tudjuk tanítani a társunkat arra, hogyan szeressen bennünket jól.
Craig M. Malkin, a Harvard Egyetem pszichológiatanára A nárcizmus pszichológiája ‒ Hogyan ismerjük fel és kezeljük az önimádókat? című, nemrég magyarul is megjelent könyvében néhány egyszerű lépésre hívja fel a figyelmünket.
1. Alakítsunk ki egészséges határokat! Mondjuk ki, ha valami bánt vagy zavar minket! Adjunk hangot a fájdalmunknak, sebzettségünknek! Máskülönben a párunknak is sokkal nehezebb felismerni a problémákat. Ne hagyjuk abban a hitben, hogy minden rendben van, amikor nincs. Ha nem viseli el a szembesítést a bántó viselkedésével, akkor valószínűleg továbbra is így fog tenni.
2. Állítsuk le önmagunk hibáztatását! Ahelyett, hogy azon rágódnánk: „Mit csináltam rosszul?”, inkább ezt a kérdést tegyük fel magunknak: „Csalódottnak érzem magam? Attól félek, hogy valami rosszat fogok mondani?”
3. Ne tévesszük össze az együttérzést a felelősségvállalással! Jó, ha igyekszünk megérteni, miért borul ki a másik, még akkor is, ha ő bántott meg minket. Az viszont már a párunk döntése, hogy feldúltságában nekünk támad-e. Csak a saját tetteinkért vállalhatunk felelősséget. Ha nem így teszünk, a csalódottság érzésének megélése helyett megint csak saját magunkat fogjuk hibáztatni.
Ezek a stratégiák nem csak a döntésünk ‒ menjünk vagy maradjunk ‒ meghozatalához adnak segítséget. Egyrészt partnerünk változásra való hajlandóságát tesztelhetjük, másrészt magát a változást is ösztönzik.
Tanács Eszter
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
