Pszichológia magazin HVG Extra Pszichológia 2017. november. 07. 14:15

Így gyakoroljon, ha az életet nemcsak túlélni, hanem megélni is szeretné

”Mindenkinek legalább tíz percet kellene meditálnia egy nap, kivéve azt, aki nagyon elfoglalt, mert annak egy órát” – hangzik a mondás, amivel Márky Ádám orvos és mindfulness-tréner egyetért. Most megjelent, Hogyan érezzük jól magunkat? című munkafüzete kapcsán kérdeztük őt az élet megéléséről. Öt kérdés – öt válasz.

HVG Extra Pszichológia: Miért szokás jelenlegi korszakunkat a mindfulness évtizedének nevezni?

Márky Ádám (M.Á.): Az egyik ok, hogy a 4. ipari forradalom kellős közepén olyan világban élünk, amely köszönő viszonyban sincs azzal a környezettel, amelyben agyunk működése optimalizálódott. Emiatt sok olyan mechanizmus van a fejünkben, amelyek – ha nem vagyunk tudatosak – csak abban segítenek minket, hogy kizárólag az élet túlélésen agyaljunk, ne pedig azon, hogyan tudjuk megélni az életünket.

A másik ok, hogy pont a kornak és a technológia fejlődésének köszönhetően már képesek vagyunk tudományos eszközökkel bizonyítani azt a több ezer éves tapasztalati tényt, hogy a jelen pillanatra irányított, megengedő figyelem pozitív hatással van a testi—lelki egészségre. Tehát egyrészt óriási igény van bennünk arra, hogy képesek legyünk kikapcsolni az állandó agyalást, képesek legyünk kilépni az állandó szorongás—  és feszültség szorításából, és újra képesek legyünk irányítani a saját figyelmünket, hogy arra figyelhessünk, amire szeretnénk. Másrészt a módszer bizonyítható is, ami nekünk, nyugati embereknek döntő fontosságú.

Hogy képesek legyünk kikapcsolni az állandó agyalást
Shutterstock

HVG Extra Pszichológia: Milyen tudományos eredmények bizonyítják, hogy a mindfulness jót tesz velünk?

M.Á.: A mindfulnesst illetően egyre több tudományterületről vannak biztató kutatási eredmények. Ilyen területek az orvostudomány, a munka világa és az oktatás. A legnagyobb európai és tengerentúli egyetemnek, üzleti iskolának (Harvard, Stanford, MIT, Oxford, Insead) már külön mindfulness kutatócsoportja, tanszéke, egyetemi mesterképzése működik. A reménykeltő tudományos eredmények mellett jelen van a rendszeresen gyakorlók pozitív tapasztalata, megélt pozitív változása.

HVG Extra Pszichológia: Meditáció nélkül is létezik mindfulness? Mert elég nehéznek tűnik a meditáció elsajátítása, pláne, hogy kevesektől eltekintve egész nap pörgünk.

M.Á.: A mindfulness tulajdonképpen egy állapot, ilyenkor figyelmünket tudatosan a jelen pillanatra irányítjuk, megengedő, elfogadó, kíváncsi módon. Ezt többféleképpen is gyakorolhatjuk. Vannak az ún. formális és informális gyakorlatok. Az informális gyakorlás lényege, hogy a szokásos mindennapi tevékenységeinket elkezdjük úgy végezni, hogy közben tényleg arra figyelünk, amit éppen csinálunk. Például kávézás közben megfigyeljük, milyen íze, illata van a kávénak, miközben időt hagyunk magunknak arra, hogy élvezzük az ízt és az élményt, nem pedig rohanás közben, a szánk megégetésével magunkba döntjük az italt, hogy gyorsan hasson a koffein, miközben fejben már a délelőtti tárgyaláson feszülünk.

Ezek a gyakorlatok azért fontosak, mert rendszerint életünk meghatározó pillanataiban sem figyelünk oda arra, ami éppen velünk történik. Így ha testben ott is vagyunk, fejben lecsúszunk a legnagyszerűbb pillanatokról is. Ezeken a kisebb mindennapi eseményekkel gyakorolhatjuk, hogy akkor is odafigyeljünk, amikor tényleg fontos.

A mindfulness formális, és tapasztalataim szerint lehető gyakorlási legjobb módja a meditáció. Van egy mondás, hogy ”mindenkinek legalább tíz percet kellene meditálnia egy nap, kivéve azt, aki nagyon elfoglalt, mert annak egy órát.” Ezzel orvosként is messzemenően egyet tudok érteni. Rendben van, hogy elfoglaltak vagyunk, de ha nincs a napunkban tíz olyan perc, amit nyugodtan magunknak, a testünknek és a lelkünknek ajándékozunk, akkor ne csodálkozzunk azon, ha a boldogságunkat és az egészségünket felőrli az állandó stressz. Ha pedig képtelenek vagyunk a magunk számára mindőségi időt adni, akkor hogyan tudnánk másoknak szentelni a figyelmünket? Ha pedig mi nem tudunk, akkor miért várjuk el a másiktól ugyanezt? A meditáció segít, hogy mi magunk lehessünk a változás, amire eddig kívülről vártunk.

Figyelmünket a jelen pillanatra irányítjuk
Asszonyi Eszter

HVG Extra Pszichológia: Kinek szól az ön által írt, Hogyan érezzük jól magunkat? című munkafüzet?

M.Á.: A munkafüzet egy útikönyv. Elkalauzolja azokat, akik érdeklődnek a mindfulness és önmaguk belső világa iránt. Olyan témákkal ismertet meg alaposabban, melyek egyre nagyobb figyelmet kapnak a világban, de mivel nem tudjuk pontosan, mit is jelentenek, ezért sok előítéletünk lehet velük szemben. Ilyen többek között a meditáció vagy az elengedés, az elfogadás. A munkafüzet segít megérteni, miért fontos az önmagunkkal töltött idő, illetve hogyan is működik a mindfulness és a meditáció. Legfőképpen ahhoz nyújt segítséget, hogyan tudjuk e módszereket begyakorolni.

HVG Extra Pszichológia: Milyen változásokra számíthatunk, ha belevágunk?

M.Á.: Ahogy egy útikönyv sem tudja átélni helyettünk a városok, tájak élményét, a munkafüzethez is nélkülözhetetlen a saját gyakorlásunk. Ha nemcsak elolvassuk, hanem elgondolkozunk és leírjuk a válaszokat, ha elkezdjük napjaink részévé tenni a gyakorlatokat – azaz elkezdünk magunkkal foglalkozni –, akkor szép lassan elkezdünk megengedőbben, elfogadóbban viszonyulni a saját érzéseinkhez, gondolatainkhoz. Megtanulunk türelmesebbek lenni magunkhoz, elengedni azokat az irreális, saját magunkkal szemben támasztott elvárásokat, amelyeknek nem kell és nem is lehet megfelelni. Egyszóval ráérezhetünk arra, hogyan lehet megélni az életet, nem pedig csupán túlélni.

 

A Hogyan érezzük jól magunkat? című, HVG Extra Pszichológia Munkafüzetet keresse az újságárusoknál!

 

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.