Jó dolog a carpe diem, de csak akkor igazán pozitív hatású, ha elhelyezhető a személyes történelmi idősíkba. Ha a jelen mellett megjelenik a múlt és a jövő is.
Képzeljük el, milyen lenne az élet, ha csak a jelen létezne. Ha nem lenne tapasztalat, és nem lenne tervszerűség sem. Ha a pillanatnyi vágyak és érzések vezérelnének minket, ha csak a ma lenne a fókuszban. Nem törődnénk sem az előzményekkel, sem a következményekkel.
A carpe diem sokszor vonzó világlátás. A kifejezést tévesen úgy fordítják, hogy „Élj a mának” pedig Horatius, az ókori római költő eredeti gondolata azt jelenti, hogy „Élvezd az időt, minden napnak szakítsd le a virágát!”, azaz keresd az értelmét.
Miért is olyan vágyott dolog csak a jelenben élni? Mert valójában a szorongásmentességre vágyunk – írja Faludi Viktória pszichológus a HVG Extra Pszichológia legújabb, május 26-án megjelent számának cikkében. Mint az a Ha csak a jelennek élnénk. Megvalósíthatatlan ideálunk című írásában olvasható, a szorongás a létezésünkkel született, emberi mivoltunk ősi lenyomata.
A szorongás, ahogyan az analitikus pszichológia megfogalmazta, a szabadon lebegő félelem, a tárgy nélküli negatív érzéscsomag. Olyan elemi, hogy nem is hagyja magát leküzdeni, megértése egy életen át tart, a vele való békés együttélés kulcsa, hogy integráljuk a működésünkbe. A szorongás sokszor nem gondolatok formájában van jelen, hanem többek között testi tünetek vagy agresszió, kényszerek, munkamánia, drogok mögé bújik. Mivel a jelenléte kellemetlen, mindent megteszünk, hogy elhárítsuk, leküzdjük.
De eltüntetni sosem hagyja magát, mert akkor megszűnne a létezés értelme is, hiszen a szorongás energiája maga a félelem a megszűnéstől. Ez sok esetben segít abban, hogy a veszélyes helyzeteket elkerüljük, energiát ad ahhoz, hogy megoldjunk egy-egy konfliktust.
Az, hogy érzelemmel tudunk fordulni másokhoz – ez is a szorongás hozadéka. Mások létezéséhez idomulnunk kell, ehhez pedig szükség van arra, hogy számoljunk tetteink, viselkedésünk másokra gyakorolt hatásával, hogy tervezzünk, gondoljunk a jövőre.
Érdekli, hogyan kapcsolódik mindehhez a carpe diem gondolata, és miként tudunk pozitív kicsengéssel a mának élni? Olvassa tovább Faludi Viktória cikkét a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában, mely az időhöz: múltunkhoz, jelenünkhöz és jövőnkhöz való viszonyunkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk a Mindfulness-kalauz című könyvvel. Aktuális lapszámunkat meg is rendelheti.
[[ Egyedi HTML ]]" /