Többszáz év után kapott nevet két új-zélandi sziget
Hivatalosan is bejegyzik Új-Zéland két nagy szigetének angol és maori neveit - közölte csütörtökön az illetékes wellingtoni minisztérium.
A csendes-óceáni szigetcsoport maori őslakói mintegy nyolcszáz éve, míg az európai gyarmatosítók 370 éve érkeztek Új-Zélandra, a két legnagyobb sziget azonban mindeddig nem kapott hivatalosan nevet.
Hosszú évekig Északi-szigetként (North Island) és Déli-szigetként (South Island) hivatkoztak a szigetekre, így jelölték a földrajzi és tengerészeti térképek is. A tisztségviselők az utóbbi években fedezték csak fel, hogy a szigetek neveit hivatalosan sosem jegyezték be.
Maurice Williamson, Új-Zéland földmérési és földnyilvántartási minisztere csütörtökön közölte, hogy az Északi-sziget és Déli-sziget megnevezése hivatalosan jövő héttől válik érvényessé. Az angol megjelölés mellett a kormányzat ugyancsak hivatalosként ismeri el a szigetek maori neveit.
Az őslakosok az északi szigetet a Te Ika-a-Maui (jelentése: Maui hala), míg a déli szigetet a Te Waipounamu (jelentése: zöld kő vizei) nevekkel illetik. Az északi sziget maori neve az őslakosok egyik legendájára utal, amely szerint Maui félisten és testvére halat fogtak kenujukban, amikor a sziget horgukra akadt. A Te Waipounamu megnevezés pedig onnan származik, hogy a jáde kövekhez hasonló zöld diorit kövek, a "pounamuk" gyakoriak a déli szigeten.
Williamson elmondta, hogy a maori neveket az ötvenes években vezették fel hivatalosan az új-zélandi térképekre. A szigetcsoport kormányzata régóta azon munkálkodik, hogy a maori kultúra megjelenjen a közéletben: a tájékoztató táblák jelentős része, valamint a kormányzati internetes oldalak helyszínekre vonatkozó megjelölései is kétnyelvűek.
A 4,3 milliós új-zélandi népesség több mint kétharmada európai, az őslakos maorik aránya 10 százalék körülire tehető.