Évek óta riogatnak a napimádás veszélyeivel, és bár a sápadt bőrt ünnepli a divat, nem mindenki hajlandó bebugyolálva átvészelni a kánikulát, és testét takargatva strandolni. Az UV-B mellett az ártalmatlannak mondott UV-A, és még lehet, hogy a C is támad. A hvg.hu keresi a megoldást a napozással járó kellemetlenségekre.
Angelina Jolie, Nicole Kidman, Gwen Stefani, Dita von Teese. A porcelánszínű bőrükről is híresek e sztárok, egy divatlap szerint ők az ikonjai a nyári divatnak. De nem csak trendi, hosszú távon egészségesebb is a bőrnek, ha nem engedjük át magunkat a napimádásnak. A japánok ehhez évszázadok óta ragaszkodnak, de a nyugati kultúrkörben is csak az utóbbi pár évtizedben lett divat a barnaság, nagyjából egy időben Thomas Anders és Pamela Anderson tündöklésével.
Divat a sápadtság
A platinaszőke hajhoz azonban most a fehér bőr dívik. Míg a piros fürdőruhával debütáló Andersonról húsz évvel később is homokban tobzódó minibikinis képek készülnek, addig Gwen Stefani strandfelszerelése nagyban eltér a szexbombáétól: esernyővel, homokot verdeső terebélyes szoknyában és hosszú ujjú tunikában jár a beach-re az énekes- és divattervezőnő. Madonnát ugyancsak teljesen bebugyolálva kapták le a strandon, von Teese pedig kerek-perec kijelentette, nem tűri meg a napsugarat a bőrén, mert retteg attól, hogy lenyomataként kis ráncok maradnak hátra makulátlan arcán.
A kutatások szerint neki van igaza: bizonyított, hogy az UV-sugarak pigmentzavarokat és ráncokat okoznak. A bécsi Boltzmann Intézet pedig 2006-ban hozta nyilvánosságra, hogy az egyenetlen napozással elért barnaság öregebb hatást kelt: akár 10-12 évvel is idősebbnek tűnnek azok, akik felelőtlenül süttetik magukat.
UV-abc
Az időjárás-jelentésekből leginkább az ultraibolya sugarak B típusát ismerjük, ez azonban csak a második legkárosabb, a C típus irritálja leginkább a bőrt és a kötőhártyát, azt hogy keveset hallunk róla, azért van, mert elvileg a Föld körüli ózonpajzs kiszűri, azonban ennek épsége megkérdőjelezi a légköri védelem százszázalékos biztonságát.
Az UV-B legfőképp a déli órákban támad, víz alá is behatol, és egyelőre kizárólagos felelősséget ennek tulajdonítanak a leégésért: bőrsejtek elhalnak, és ha egy génkárosodott sejt tovább él, akkor bőrrák alakul ki. Ám van áldásos hatása is: a D-vitamint is az UV-B bontja le a szervezetünkben.
Az UV-A-nak ugyan nincs szerepe a bőrrák kialakulásában, és leégést sem okoz, viszont fény derült arra, hogy igenis öregíti a bőrt, és egyéb bőrbetegségekben is szerepe van: napallergiát, fényekcémát eredményezhet, ha nem védekezünk ellene. Sőt, mivel nem a hámsejteket, hanem az irharéteget éri, ezért a ráncokért is emez felelős – hívja fel a figyelmet egy prevenciós célzattal készült dokumentum a leégés fizikájáról, melynek testi tünetei ha nem is azonnal, de az évek múlásával jelentkeznek: a májfoltok, a kötőszövet gyengülése, a vénatágulatok, és az elvékonyodó bőr az ismétlődő leégés eredménye. A hólyagosodás és a hámlás pedig még fertőzésveszélyt is hordoz.
Típushiba
Az elrettentés nem mindenkit érint azonban egyenlően. A közös a felsorolt sápadt sztárokban, hogy bőrtípusuk miatt eleve nem bírják a napot. A Facebookon kering erről a jelenségről egy vicces fotó, amin egy férfi napozási eredményét mutatja: a póló felett paradicsompiros, alatta hófehér maradt. A homo sapienst hat kategóriába soroló bőrgyógyászok szerint a legvilágosabb bőrtípus tagjai legfeljebb 10 perc alatt leégnek, másra nem is képesek, jellemzően szeplősök és vöröses a hajszínük. Az eggyel sötétebb árnyalatú emberfajták sincsenek sokkal előrébb: csak lassan barnulnak, viszont 20 perc alatt fényvédő nélkül náluk is jelentkezik a bőrpír. Ugyanez a hatodik legsötétebb, negroid típusoknál 90 perc alatt történik meg, tehát őket sem kíméli a napsugárzás.
Fehéret csak uvés dizájnban
A leégés ellen nem a fehér ruházat a segítség. Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Dermaonkológiai Klinikájának docense azt tanácsolta, hogy az erős nyári napsütésben sapkával, ruhával, napkrémmel védjék felkészületlen bőrüket a hirtelen megerősödött napsugárzástól, de a bőrgyógyász szerint éppen a fehér nem a legjobb a védelemre, főleg ha pamut és esetleg még vizes is. Az UV sugárzást ugyanis a fehér anyag jobban átengedi, mint a színes, tarka, ami elnyeli. Az idei fürdőruha-divat is óvhat a leégés ellen, a trendeket áttekintő cikkünkben találunk tunikát és egyberészes fürdőruhát is, de a tavaly vásárolt trendi szalmakalapot is nyugodtan hordjuk ezen a nyáron is.
Speciális UV-védő ruhákat is lehet már kapni, ezeknek a szövése, a szálak anyaga és szerkezete kevésbé engedi át a káros sugarakat. Találtunk az interneten borsos áron például fehér teniszpólót, mely 50 faktoros fényszűrő-anyaggal van bevonva, a termékismertető szerint a ruha 99%-ban szűrik az ártalmas UV-A és UV-B sugárzásokat, és a magas védelmi tényezőjű UPF 50+ fényvédő faktor ténylegesen része a szövetnek, nem kémiai bevonat, ezért nem mosható ki és nem kopik ki. Sőt, az anyagba szőtt, apró kerámiacseppekbe foglalt fényvédő anyag (a naptejeknél is alkalmazott titán-dioxid) viszont nem érintkezik a bőrrel.
A rettenetes nap |
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szoláriumozás nem jelent előnapozást, vagyis nem lehet megelőzni így a leégést. Magyarországon a rákos betegek közül legtöbben bőrrákosok, évente több mint 15 ezer az új beteg. Ez a szám is nagyon magas, pedig sokakról nem is tudnak, mert a bőrrák egy gyakori típusa, a bazalióma kimarad (rosszindulatú lehet, de nem képez áttétet) a statisztikából, észre sem veszik. Egy fehér bőrű embernek élete során 33 százalék az esélye arra, hogy bazaliómája legyen, vagyis minden harmadik embert érint. Ennél sokkal veszélyesebb bőrrák a melanóma, mely áttétképző hajlama meglehetősen nagy. Évente kétezer feletti új melanómás beteg van. A rosszindulatú elváltozásokat ugyanis egy laikus is felismerheti. Akkor érdemes elmenni bőrgyógyászhoz, ha egy anyajegy mérete változik (nő vagy összemegy), ha a színe nem homogén, és ha nem szimmetrikus. Jó tudni, hogy a tévhittel ellentétben a kiemelkedő anyajegyek ártalmatlanabbak, mint a laposak. A bőrgyógyász azt tanácsolja, hogy a páciensek évente menjenek el bőrrákszűrésre.
|
Eső után köpönyeg
A bőrgyógyászok fokozatosságra intenek: nem égne le a bőr, ha hozzá lenne edződve a napsütéshez „jellemzően fehér bőre hirtelen kap nagy dózist a napsugárzásból évente egyszer, amikor elmegy nyaralni” – tájékoztat Wikonkál.
Ez így van. Tapasztaljuk az első kiadó balatoni pancsolás utáni alkonyatkor, amikor fáj felvenni a pólót, a másnapra piros bőrfelület harmad- illetve negyed nap pedig elkezd hólyagosan leválni. Van gyógyír, ha érezzük, hogy megkapott minket a nap, a napozás utáni testápolók is nyugtatják a bőrt, de hűsítésre jók lehetnek a patikákban készített hidrogélek, amelyek mentolt tartalmaz, ami hűsíti a bőrt. A csúnya égésre a panthenol tartalmű krémek a megfelelőek.
Enyhe hatású szteroidtartalmú kenőcsökről is hallani különböző gyógyportálokon, ezeket azonban kifejezetten napégésre nem ajánlott használni, inkább akkor, ha valakinek napallergiája van. Ez esetben is fontos tudni azonban, hogy a szteroidos krémeket csak vékonyan szabad kenni és csak indokolt ideig, az előírtaknak megfelelően, mert túlzott használatnál vékonyítják a bőrt, illetve bekerülhetnek a szisztémás keringésbe. Gyerekeknél ez fokozottan érvényes.
A hámlás és fájdalmas égés ellen természetes gyógymódokat is érdemes bevetni, ilyen például az aloe verás kezelés, a zabpelyhes pakolás, de még a zöldtea-filteres fürdő is. Egy házi recept szerint tejföl is hatásos, aminek azonban van mellékhatása: a meleg hőmérsékleten hamarabb elkezd erjedni a tejföl, ezért szagossá válik a gyógyír.