Az Állatvédőrség közleményét több hasonló tematikus oldalon megosztották, a kommentelő gazdák saját vagy ismerőseik tapasztalataira hivatkozva pedig megerősítették a híreket, e szerint a legtöbb megbetegedést Zuglóban, a Rákos-patak környékén észlelték, de a XVI. kerület, Józsefváros, sőt Budán Békásmegyer is érintett.

Minden tavasszal megjelenik egy-egy agresszívebb parvo-törzs – mondta Kertész Péter állatorvos, a Pest Megyei Állatorvosi Kamara alelnöke a hvg.hu-nak. Ennek oka főképp az, hogy megkezdődött a „kölyökkutya-szezon”, és számos tenyésztő – sajnálatos módon állatorvosi segítséggel – szabályellenesen maga oltja az almokat, sokszor nem megfelelő vakcinát használva, ráadásul rossz sorrendben, idejekorán, idősebbnek hazudva a kölyköket a valós koruknál, hogy minél előbb bevételre tehessenek szert.

Járványról akkor lehetne beszélni, ha legalább száz elhullás történt volna laborvizsgálattal igazoltan a parvótól, ilyesmi azonban nem történt. Laborvizsgálat nélkül nincs az a szakember, aki megállapítaná, hogy a 20-30 hasonló tünetet (véres hasmenést, hányást) okozó vírus vagy baktérium közül melyik okozta a megbetegedést, még a bélsár alapján végzett gyorsteszt is csak arra jó, hogy szűkítse a kört a lehetséges kórok között. Jellemző, hogy a Facebook-bejegyzések vegyesen említik a parvót és az enyhébb lefolyású megbetegedést okozó corona vírust (ráadásul utóbbi ellen is létezik oltás, amit ilyen felfokozott közhangulatban előszeretettel ajánlgatnak a helyi állatorvosok, nem függetlenül saját hasznuktól). Sőt, például a nyers csirkehúson megtelepedő coli baktérium is kiválthat hasonló tüneteket.

Igaz, a parvo állatorvosi „magánügy”, tehát nincsen egységes nyilvántartása. Az állami Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság csak a bejelentés-köteles betegségeket tartja számon, ezek a gazdasági haszonállat-állományban komoly károkat okozó, illetve az emberre is veszélyes kórok (például a veszettség, a száj- és körömfájás). A parvo ugyanis időben észlelve gyógyítható. Ezért Kertész szerint ennél a betegségnél nagyobb a gazda felelőssége, mint az állatorvosé: az első tünetekkel fel kell keresni a rendelőt. A Dunakeszin – tehát az érintettnek mondott Észak-pesti régióval szomszédos területen – praktizáló kamarai alelnök egyébként jó tíz éve nem találkozott halált okozó parvóval. A betegség ugyanis főképp a rosszul ellátott kölykök, illetve a tömegében (például menhelyen) tartott kutyák között okozhat valós életveszélyt.