Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Illetve mehetünk utána is, de vigyünk azbeszt otthonkát. Ezzel a megoldással most nem foglalkozunk, hiszen még azelőtt teszünk ókori kirándulást, hogy a bunkerlakók lendületesen megtolnák a potmétereket.
Mielőtt csapadékosra fordul az idő és mélységi felderítők kezdenek potyogni az égből, egész nyugodtan meglátogathatjuk, sőt, látogassuk meg az ókori perzsa emlékeket – ki tudja, mi marad a szikladomborművekből, a palotákból, a kapuőrző démonokból ha a jedik és a sithek összecsapnak (szereposztás politikai ízléstől függ).
A legfontosabb a jó útikönyv. Hagyja otthon a Lonely Planetet. Ne vigyen komrányzati turisztikai propagandát. Olvassa a helyszínen a görög történetírót, a bibliai mesét, és a közel-keleti kalandort. Így időutazhat Perzsiában.
Perszepolisz: Perzsák Városa, Királyok Királya Fővárosa
Ide egy szicíliai könyvvel megyünk, Diodórosz írta, a grafomán. Csak írt, csak írt, míg el nem telt 30 év, és be nem telt 40 kötet, akkor abbahagyta és elment enni. Történeti munkáját szerényen Könyvtárnak nevezte el. Nem szabad megijedni, nem olvassuk el mind a 40 kötetet, csak az ide vonatkozó részeket, amikor délről indulunk és Perszepoliszba lépünk be először.
A várost a vagyona miatt számon tartott Krőzus (Cyrus, vagy Kroiszosz) alapította. Kincsestárának fénye az otthonára vetült, Diodórosz szerint Perszepolisz a világ leggazdagabb városa, Nagy Sándor, a világhódító és csapatainak vágyott célpontja.
Amikor Alexander katonái átharcolták magukat a Közel-Keleten és eljutottak ie. 330-ban a fővárosba alaposan betintáztak. A történet mesélője ugyan dicséri Nagy Sándort bölcsességéért, higgadt ítéleteiért és megfontoltságáért, kész bölcs Salamon, de szomorúan hozzáteszi, hogy a bor és részegség tomboló trógerré zülleszti. A csoportos lerészegedés közepette felpattant egy nő, a görögök Wittner Máriája, és közölte, hogy a történelmi igazságtétel megköveteli, Perszepolisz égjen a földig. Mi több, a legnemesebb cselekedet az lenne, ha a világhódító maga vezetné a gyújtogatókat, és ezzel bosszulnák meg, hogy 150 éve a porig rombolták az Akropoliszt.
Ahogy ilyenkor mindig megtörténik, ottveszett néhány pótolhatatlan irodalmi kincs is, mint például az Avesta néhány „arany tintával írt” tekercse.
Mégis maradt látnivaló. Az egykori Perzsiában minden kőből épült, jól bírja az időt. (Szemben a szomszédos Mezopotámiával, ahol szárított agyagtéglákból rakta Gilgames a falakat.) A dimbes-dombos felületre sík emelvényeket rakatott a Királyok Királya, a szintkülönbségeket lépcsőkkel küzdötte le. A hatalmas szabadtéri színpadon oszloperdő meredezik, az oszlopfők itt-ott még megmaradtak: csodálatosan faragott mitikus és/vagy háztartási állatfőkkel.
Szúza vagy Shushan, bibliai színpad
Észak felé kirándulunk, és megtudjuk, miként csajozott be a perzsa király. Hogy ez a király az a bizonyos Xerxész volt-e a való világban, akit móresre tanítottak a görögök, vagy Artaxerxész, aki bő száz évvel később uralkodott, még vitatkoznak rajta a tudósok. A Biblia Ahasvérus néven emlegeti, ezért elfelejthetjük a történelmi pontosságot.
Tehát Ahasvérus… igazi hímsovén, de a vállalható típus. Azt követelte feleségétől, Vashtitól, hogy férfi vendégei előtt libegjen el jobbra-balra, riszáljon, pucsítson, csodálja csak meg a kerek a világ kerek keblét, és jegyezzék fel akkád ékírással és perzsa tintával hogy a király nője a legjobb nő.
Vashti azonban legalább annyira büszke volt, mint szexi. Nem jött. Ahasvérus dühében kiadta az útját, és mint minden szerelmi pánikba eső kamasz, gyorsan férfiasságot mímelve új feleség után nézett. Felsorakoztatta a szépségkirálynőket és kiválasztotta Esztert. Innentől a történet további epizódjat mindenki megismerheti Eszter könyvéből, van benne intrika, lakoma, és csöcs.
Márcsak azért is érdemes fellapozni, mert a bibliai könyv lesz az útikönyvünk. Shushan, vagyis Szúza palotájának romjai mintha a történet színpada lenne, olyannyira pontosan beazonosíthatóak a helyszínek, a történet írója/írói jól ismerték a kor építészetének fogásait és az épületelemek funkcióit. Minden bizonnyal még a terepismerete is kifgástalan volt, a szereplőket pontosan és következetesen helyezi el. A trónterem, a palotafolyosók, a bankettek helyszínei, a hárem, a rejtett zugok és szobák, mind-mind egyértelmű nyomokat hagytak hátra.
Akad más aktualitása is, ugyanis Eszter zsidó, akiket a főgenyó Haman utál, az egészből egy rettenetesen nagy kaszabolás lesz a végén. Nem mondjunk meg ki nyert, de állítólag az Ayatollah sajtóosztályán már készül az Eszter könyve II – Urán bosszúja.
Magaskultúra: Behisztuni felirat
Az előző fejezetet lezáró pocsék szóvicc indokolja, hogy egy 25x15 méteres nyelvemlékhez utazzunk tovább. Ez az Akheimenida-dinasztia szuperprodukciója, az óperzsa Sin City képregényfilm: drága, kevert műfajú, az utókor időről-időre újra megtekinti.
A dombormű 100 méter magasan, a természetadta sziklába vésetett azután, hogy Dareiosz király hatalomra jutott. Két katona kíséri, lába alatt a legyőzött mágus, akit trónjától megfosztott, előtte foglyok.
A hatalom megkaparintásának történetét három nyelven faragták a falba: óperzsa, babilóni és elámi. A háromnyelvű felirat az ókori nyelvek és irodalom megfejtésének egyik sarokpontja, hiszen miután Rawlinson, a brit katonatiszt feltörte az ékírásos verzió kódját, a többi szöveget már könnyebb volt megfejteni. Biztos, ami biztos, Rawlinson otthagyta a falon a saját aláírását is, bár a távolból nem látszik, úgyhogy muszáj felmászni a magasba, ami majdnem lehetetlen: az alkotók simára suvickolták a hegyoldalt és ami takarta a kilátást, azt is eltávolították. Mondhatnánk: hegyeket mozgattak meg a kormány-pr kedvéért.
És mindez a nyugat-iráni Kermansahban, ahol kurd és fárszi szavak keverednek. Kész kozmopolitizmus, amit dombormű is megünnepel.
