A Salk Intézet biológusai rávilágítottak arra, hogy egyáltalán nem mindegy hogyan eszünk: az elhízás megelőzése szempontjából fontos a rendszeresség, és a hosszú koplalás képes felülírni a magas zsírtartalmú étrend káros hatásait – legalábbis kísérleti egerekben.
A Cell Metabolism legfrissebb számában bemutatott vizsgálat szerint azok a kísérleti egerek, melyek egy nap csupán nyolc órán keresztül jutottak táplálékhoz, egészségesebbek maradtak, mint azok, melyek bármikor szabadon étkezhettek. A vizsgálat arra kereste a választ, hogy az elhízás és más anyagcsere-betegségek szempontjából az tápanyag minősége, vagy a metabolikus ciklus hibája számít-e.
Régóta dogmaként kezelik, hogy a magas zsírtartalmú étrend elhízáshoz vezet, és az is széles körben elfogadott, hogy gyakran kell keveset enni. Satchidananda Panda és munkatársai ugyanakkor arra is rávilágítottak: igaz, hogy rendszeresen kell étkezni, azonban a megfelelő hosszúságú koplalás legalább ennyire alapvető az egészség szempontjából. A munkacsoport ugyanolyan genetikai hátterű, korú, és nemű kísérleti egereket osztott két csoportra, mindkettőt 60 százalékos zsírt tartalmazó étrenden tartották.
Az egyik csoport szinte bármikor hozzájuthatott az étekhez: a táplálkozás fele éjszaka történt (az egerek főként éjszaka aktívak), míg a majszolás többi részére napközben került sor. A többi egyednél korlátozást vezettek be: csupán 8 órán keresztül kaptak enni, így a koplalási idő 16 óráig tartott. Emellett két másik csoport is volt: azt egyiket szokványos étrenden tartották, míg a másik étele 13 százalék zsírt tartalmazott.
Száz nappal később a gyakorta étkező állatok súlyt szedtek fel, magas lett a koleszterinszintjük, vércukorszintjük, májkárosodást szenvedtek, és mozgáskoordinációs zavarokat mutattak. A nyolcórás csoport ugyanakkor 28 százalékkal kevesebbet hízott, és kevesebb egészségkárosodást mutatott, annak ellenére, hogy a kalóriabevitel gyakorlatilag megegyezett. Ráadásul ez a csoport a fizikai teszteken az összes többinél jobban teljesített.
Az elhízás egyre súlyosbodó népbetegség, az Egyesült Államokban a fiatalok 17 százaléka súlyosan elhízottnak tekinthető. Az állapot számos betegség rizikótényezője, kockázatot jelent a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából, de egyes daganatok keletkezésében is szerepet tulajdonítanak neki.