Találtunk egy 1956-ból származó videót, melyben az akkori londoni esernyődivatot mutatják be, de Fred Astaire és Rihanna is funkcionalitáson túli értelmet adott ennek a kiegészítőnek. És, hogy most mi a divat? Berlinben megtudtuk.
Rihanna óta az esernyőnek – az énekesnő nagylyukú neccharisnyájának és persze fenekének köszönhetően – szexi többletjelentése van. De az esernyős koreográfiában Fred Asteire és Ginger Rogers voltak az úttörők, illetve pocsolyataposók 1952-ben. A nyolcvanas években volt még pár klip, amiben szerepet kapott az eső elleni eszköz, mint például az 1988-as Perfect című Fairground Attraction dalban, ahol a brit csatornarendszerben hajókázik az együttes tipikus szigetországi időjárásban, tehát felváltva esőben és fénysugárban.
Az esernyőnek mindig volt divatja, ez derül ki egy 1956-os londoni divatbemutatóról, mely a korabeli tervezők kreativitásáról tesz tanúbizonyságot. Láthatunk benne kalapformájú esernyőt, aztán rádióval és tükörrel multifunkcionált kiegészítőt, de szőrös, buggyos és esküvői változatot is.
A kilencvenes években elterjedt az átlátszó esernyő, bimbozó érdeklődéssel figyeltük - általános iskolásként, és csúfoltuk a találmányt: nem jó megoldás, hisz ha csókolóznak alatta a párocskák, akkor az kilátszik. Nos, talán ezért nem is látunk úton-útfélen csókálló esernyőt, bár egy divatszájt szerint a kétezres években újra trendi ez a verzió. Scarlett Johansson például az Elveszett jelentés című filmben hordta 2003-ban. Mi pedig Berlinben láttuk egy butikban minap. Érdekes módon a tervezőnek is az járhatott a fejében, mint nekünk tizenévesen: ezért csókokat festett rá.