Grant Lipman kutatásvezető leírása szerint a hegyibetegség olyan, mint egy "valóban utálatos másnaposság". Tünetei között lehet fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger, hányás és étvágytalanság. A legrosszabb esetekben agyödémát és akár halálos agyduzzanatot okoz.

Az 58 férfi és 28 nő bevonásával készült tanulmányból kiderült: az ibuprofent szedők tünetei 26 százalékkal enyhébbek voltak, mint azok tünetei, akik nem ilyen szert vettek be.

A résztvevők 1250 méteres magasságban töltöttek el egy éjszakát, majd reggel 8 órakor 600 milligramm ibuprofént vagy placebót kaptak, mielőtt tovább indultak a 3570 méteren lévő köztes állomáshoz. Ott délután 2 órakor vették be a szerek második adagját. A pihenő után folytatták útjukat egészen 3830 méterig, ahol este 8 órakor megkapták a harmadik dózist a tablettából, aztán pihenőre tértek.

Megállapították, hogy az ibuprofént kapott hegymászók 43 százaléka (44 emberből 19) szenvedett hegyibetegségtől, míg a placebót szedők 69 százaléka (29-en a 42 ember közül). Ez azt jelenti, hogy az ibuprofén 26 százalékkal csökkentette a hegyibetegség előfordulási gyakoriságát, ráadásul azoknál is enyhébb lefolyású volt, akiknél jelentkeztek a tünetek - összegezték a tanulmány szerzői.

A kutatók úgy vélik: az ibuprofen azzal érte el jótékony hatását, hogy csökkentette az agy oxigénhiány miatti duzzanatát. A tanulmányt az Annals of Emergency Medicine című szakfolyóirat online kiadásában kedden ismertették.