Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy új állatkísérletből az derült ki, hogy a jelenleg az Alzheimer-kór kezelésére vizsgált egyik gyógyszerosztály éppen ellenkező hatást ér el, mint amire szánják.
A BACE1 gátlók célja az Alzheimer-kór jellegzetességének számító fehérjeplakkok lerakódásának megelőzése. Az új kutatás szerint azonban ezek a gyógyszerek akadályozzák az agyi „áramköröket”, ezáltal az új emlékek létrehozását is befolyásolhatják. Bár az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hivatal (FDA) nem engedélyezte a gyógyszereket, számos vállalat folytatja a fejlesztést, és némelyik már embereken is végzett kísérleteket.
A kutatást vezető Robert Vassar, a Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Karának sejtbiológus professzora az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság vancouveri konferenciáján elmondta, az eredmények nem jelentenek piros lámpát a BACE1 gátlók fejlesztésében, csupán annyit, hogy a gyógyszerfejlesztőknek tisztában kell lenniük ezzel a hatással.
A BACE1 enzim a béta-amiloid fehérjék létrehozásában játszik szerepet, amelyek a plakkokat alkotják. A gyógyszer azon az alapelven működik, hogy az enzim gátlásával le lehet lassítani a betegséget, vagy enyhíteni lehet a tüneteit. Vassar kutatásából azonban kiderült, hogy a BACE1 enzim az idegrostok növekedésében is szerepet játszik. A BACE1 tehát olyan, mint egy villanyszerelő, amely az agy „huzalozásában” segít.
Vassar és munkatársai génmódosított egereket vizsgált, amelyek nem rendelkeztek BACE1 enzimmel. Az egerek a szaglórendszere nem megfelelő beidegződésével rendelkeztek. Bár e rendszer útvonalainak kiépülése főként a fejlődés szakaszában következik be, az agysejtek az élet során elpusztulnak és regenerálódnak, ezért folyamatosan szükség van az idegrostok irányítására.
Vassar úgy véli, a BACE1 gátlás az agy más területeit, például a hippokampuszt is érintheti. Az új eredmények megmagyarázhatják, miért mutattak a BACE1 enzimmel nem rendelkező egerekkel végzett korábbi kísérletek bizonyos defektusokat, többek között enyhe romlást a memóriateszteken. Az nem egyértelmű, hogy ugyanez történik-e az emberekben is, és ha így is van, lehetséges, hogy a gyógyszereket ennek ellenére fel lehet használni az Alzheimer-kór ellen. Az új információ abban segíthet, hogy a kutatók meg tudják határozni a megfelelő dózist, és elkerülhetővé tegyék a gyógyszere lehetséges mellékhatásait.
