Egy új tanulmány szerint a váratlan alvásrohamokkal járó narkolepszia előfordulása a H1N1 fertőzések és a megfázásos megbetegedések legmagasabb szintjét követő ötödik-hetedik hónapban tetőzik. Az eredmény ellentmond az utóbbi időben a Pandemrix oltóanyaggal kapcsolatos aggályoknak, amely a szakértők szerint főleg Finnországban a gyermekek körében elterjedt betegség hátterében áll.
Korábban már írtunk arról, hogy két évvel a H1N1-járvány után felmerült a gyanú, hogy az akkor Németországban elterjedt oltóanyag, a Pandemrix, pontosabban annak egyik adalékanyaga kóros alvási rohamokhoz vezethet. A hvg.hu-nak nyilatkozó virológus akkor azt mondta, hogy a vakcinának nem lehet köze a narkolepsziás esetekhez. "Eleve sok a rémhír a vakcinákkal kapcsolatban, felesleges olyan megalapozatlan hírekkel riogatni, amelyekre semmilyen tudományos magyarázat nincs" – hangoztatta a virológus. És úgy tűnik, volt igaza.
A Die Zeit egy korábbi, a témával kapcsolatos cikke szerint az oltóanyaggal kapcsolatos vita tavaly január óta tart a virológusok, epidemiológusok (járványtani szakemberek), neurológusok és az alváskutatók között. A vita arról szólt, köze lehet-e az influenza elleni védőoltásnak ahhoz, hogy furcsa módon mostanában gyakrabban diagnosztizálták – először a svéd, aztán a finn hatóságok jelentettek megbetegedéseket – az egyébként ritka betegséget, a narkolepsziát.
A narkolepszia az alvás és ébrenlét agyi szabályozásával, annak megzavarodásával függ össze. A betegek hirtelen elalszanak, elvesztik eszméletüket. Van, aki nem alszik el, de izomzata meglepetésszerűen elernyed pár másodpercre. Normál esetben Európában minden évben 100 ezer gyerek közül egy betegszik meg e furcsa szindrómában, ám tavaly több országban vették észre a betegség gyakoribbá válását.
Maga a vírus lehet a főbűnös
A kaliforniai Stanford Orvostudományi Egyetem kutatói úgy vélik, hogy nem az oltóanyag, hanem maga a vírus váltja ki a betegséget, így a vakcina korlátozása, amivel a lakosságot próbálták megóvni a narkolepsziától, valójában a fertőzés előfordulásának gyakoriságához vezethetett. Emmanuel Mignot, a narkolepszia elismert szakértője az Annals of Neurology legújabb számában nyilatkozott ezzel kapcsolatban. „Az új kutatások és saját eredményeink is arra utalnak, hogy a téli légúti fertőzések, például az A influenza vírus (a H1N1-et is beleértve), valamint a gennykeltő Streptococcus baktériumok váltják ki a narkolepsziát. A szóban forgó fertőzések és a betegség kapcsolata azért fontos, mert ebből az következik, hogy az oltóanyag korlátozása a narkolepsziától való félelem miatt valójában növeli a kockázatot.
A 2009-es sertésinfluenza-világjárvány után Európa-szerte mintegy 30 millió ember kapta meg a Pandemrix oltást. A vakcina biztonságosságát a finn egészségügyi szakértők megkérdőjelezték, miután összesen 335 narkolepsziás esetről tettek jelentést a Pandemrixszel beoltott személyek között. Az Európai Gyógyszerügyi Hatóság (EMA) adatai szerint 100 ezer kamaszból, akik megkapják az oltóanyagot, közel hétnél alakulhat ki narkolepszia.
A stanfordi tanulmányból az derül ki, hogy egyes emberek genetikailag fogékonyabbak a betegségre, és azután alakul ki bennük, hogy valamilyen külső tényező, például egy fertőzés, hatást gyakorol az immunrendszerükre.