Kisebb lehet a gének szerepe az autizmusban
A kutatások arra utalnak, hogy a születés körül számos kockázati tényező növelheti egy gyereknél az autizmus későbbi megjelenésének kockázatát, ám még mindig kevés a bizonyíték a konkrét okokra - állapították meg amerikai kutatók.
A szakértők sokáig úgy vélték, hogy a gének kulcsszerepet játszanak az autizmus kockázatában, ám a Pediatrics című szakfolyóiratban most közzétett elemzés úgy találta, hogy a gének a korábban felvetettnél jóval kisebb arányban magyarázzák a kockázatot.
Hannah Gardener kutatásvezető, a Harvard Egyetem közegészségügyi karának munkatársa és csoportja negyven korábbi tanulmány adatait tekintette át. Eredményük szerint olyan tényezők, mint a kis születési súly, a magzatot érő szülés alatti stresszhatások, illetve légzési vagy szívritmus problémák az újszülöttnél mind összefüggésbe hozhatók az autizmus kialakulásának nagyobb kockázatával.
A kutatók metaelemzésükben úgy találták, hogy kapcsolatba hozható az autizmussal az ikerszülés, a baba szülés közbeni sérülése, a magzatzsinór körüli problémák, a szülés közbeni anyai vérzés, a vérszegénység vagy a sárgaság is. Miközben ezek közül egyik tényező sem köthető közvetlenül az autizmus nagyobb kockázatához, ha több faktor együttesen bukkan fel, annak hatása lehet az újszülött egészségére. Eközben a kutatók továbbra sem ismerik, hogy milyen biológiai mechanizmusok vezetnek végül az autizmus kialakulásához.
Az autizmus összetett, spektrumjellegű rendellenesség, amelyet általában a korai gyerekkorban diagnosztizálnak. Az érintettek kommunikációjában, ezáltal kapcsolataikban adódnak zavarok, amelyek az egészen enyhe fokozattól a teljes kapcsolattartási képtelenségig terjedhetnek.