Ötven évvel ezelőtt Noam Chomsky nyelvész felvetett egy elméletet: úgy vélte, hogy az emberek azért tudják olyan gyorsan megtanulni a nyelvet, mert bizonyos nyelvtani tudás bele van vésve az agyunkba. Más szóval tudattalanul, már születésünktől fogva tudjuk az emberi nyelv néhány alapvető részletét, anélkül, hogy valaha tanultuk volna.

A Johns Hopkins Egyetem úttörőnek számító kutatásában most megerősítette azt az ellentmondásos elméletet, mely szerint az emberek bizonyos szintaktikai szabályok ismeretével születnek, amelyek megkönnyítik az emberi nyelv elsajátítását. „A kutatás azt bizonyítja, hogy a tanulók nem „tiszta lapok”, hanem velük született elfogultsággal illetve preferenciákkal születnek, amelyek befolyásolják azt, hogy mit fognak megtanulni. A nyelv elsajátításának megértése a nyelvészet Szent Gráljának tekinthető” – nyilatkozta Jennifer Culbertson, a tanulmány vezető szerzője.

A kísérletben egy kicsi, zöld animációs figura, Glermi tanította az angol ajkú felnőtt résztvevőket egy mesterséges nyelvre, a Verblogra egy videojáték felületén keresztül. A Verblog nyelvet úgy alkották meg, hogy a benne használt szórendek léteznek ugyan a valós nyelvekben, de egyszerre egy nyelvben általában nem fordulnak elő. A kontroll csoportnak olyan mesterséges nyelveket kellett tanulniuk, amelyek minden szempontból hasonlítottak a Verblogra, de olyan szórendeket tartalmaztak, amelyek az igazi nyelvekre jellemzők. Culbertson azt feltételezte, hogy ha a nyelvtan bizonyos jellemzői, például a szófajok elhelyezkedése a mondatban, születésünktől fogva be van programozva az agyunkba, a Verblog nyelvet tanuló alanyoknak nagyon nehéz dolguk lesz – és pontosan ez is történt.

A felnőttek könnyedén elsajátították a gyakori szórendeket tartalmazó mesterséges nyelveket, a Verblogot azonban nem tudták megtanulni. Nyilvánvalóan kiderült, hogy a tanulók agya bizonyos értelemben „tudta”, hogy a Verblog szórendje rendkívül valószínűtlen, pontosan úgy, ahogyan fél évszázaddal ezelőtt Chomsky is felvetette.