Kiszakadt a mellimplantátuma, kártérítést kér
Összesen 1,4 millió forintos vagyoni és nem vagyoni kártérítés kamatostól történő megfizetését kéri egy nő a gödi székhelyű Vidal Medical Plasztikai Sebészeti Egészségügyi Szolgáltató Kft.-től a 2006-ban beültetett, majd 2009-ben kiszakadt mellimplantátuma miatt a Dunakeszi Városi Bíróságon csütörtökön kezdődött perben.
A nő mellébe a fővárosi Kontúr Klinikán egy Franciaországban gyártott, az alperes Vidal Medical kft. által forgalmazott úgynevezett PIP-implantátumot helyeztek be, de az három év múlva kiszakadt, ezért a felperesnek 2010-ben egy plasztikai sebésszel ki kellett cseréltetnie. A per legfőbb kérdése, hogy eleve hibás implantátumot ültettek-e be, vagy az a "használat velejárójaként", esetleg külső behatás következtében sérült meg.
Az ügy előzménye, hogy mellimplantátumainak visszahívására kényszerült a francia PIP cég, miután egy vizsgálat kiderítette, hogy 2006-tól az implantátumokba az előírásoknak "legkevésbé sem megfelelő" szilikont töltött. A csalásra orvosok jöttek rá, miután szokatlanul sok nőnél szakadt el az implantátum, így utólagos operációra szorultak. A francia egészségügyi biztonságért felelős Affsaps ügynökség ezután rendelte el a termék visszahívását, illetve a forgalmazás leállítását, miközben az érintett nőket is értesítette. Becslések szerint Európa- és Amerika-szerte több tízezer nőt érint az ügy (a dél-franciaországi cég 66 országba, közöttük Magyarországra is exportált, a kizárólagos hazai forgalmazó a dunakeszi bíróságon perbe fogott Vidal Medical kft.).
Magyarországon eddig csupán egyetlen érintett fordult bírósághoz, miután kicseréltette veszélyesnek minősített mellimplantátumát, és beperelte az első műtétet végző Kontúr Klinikát (az ügy a Fővárosi Bíróságon folyik). A Dunakeszin most folyó perben az alperes, a forgalmazó Vidal Medical kft. jogi képviselője vitatta mind a keresetet, mind a kártérítési összeg mértékét. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy mivel eltérő volt a beültetett PIP-implantátumok összetétele, korántsem biztos, hogy hibás volt az a termék, amelyet a felperes kapott, mert a forgalmazás beszüntetése nem jelent egyet azzal, hogy minden, korábban beültetett PIP-terméket automatikusan ki kellett volna cserélni.
Azt sem tudni - jegyezte meg az ügyvéd -, hogy a felperes mindent megtett-e saját érdekében, például rendszeresen járt-e kontrollra, illetve hogy miért nem kért a forgalmazótól cserét. A nőnek bizonyítania kellene, hogy valóban gyártási hiba következtében sérült meg az implantátuma - érvelt a Vidal Medical jogi képviselője. Azt is közölte, hogy mivel a gyártó cég már megszűnt, a magyarországi forgalmazó nem háríthatja tovább a felelősséget. Megjegyezte azt is: a PIP-ügy körüli "sajtóhisztériát" kihasználva a tízéves garanciális kötelezettséget többen úgy igyekeztek saját javukra használni, hogy gyorsan kicseréltették egy nagyobb implantátumra a meglévőt.
A per tárgyát képező esettel kapcsolatban annak az aggályának is hangot adott, hogy túl sok a második műtét állítólagos 800 ezres költsége, illetve hogy a számlából nem derül ki egyértelműen: az implantátumcserével egy időben végzett hasfelvarrás ára vajon benne van-e ebben az összegben. A felperes ügyvédje visszautasította a "hátsó szándékra" utaló megjegyzést, egyúttal orvosi véleményre hivatkozva kijelentette: a második műtétre a teljes sugárhosszban és vastagságban elszakadt, hibás implantátum cseréjére, a méretnagyobbításra orvosi indokok miatt volt szükség. A bíró szeptember 27-re napolta el a pert, addig bekérik a PIP-implantátum beszerzésével és forgalmazásával összefüggő szakhatósági állásfoglalást, és beidézik meghallgatásra a felperest is.