A tunéziai „jázminos forradalom” változásokat indított el több észak-afrikai és közel-keleti arab államban. Jellemző, hogy ezekben az országokban a korábbi konszolidált, stabil hatalmi viszonyok, a kiépült turisztikai infrastruktúra a nemzetgazdaság húzóágazatának szintjére emelte az idegenforgalmat. Sokan bíznak abban, a kialakult helyzet rendeződése után ez továbbra is így marad.

Magyar viszonylatban is kedvelt célországok közé tartozik Tunézia, Egyiptom, Jordánia, Algéria. A kedvező árviszonyok miatt főként az első kettő számít toplistásnak, ahová közvetlen charterjáratok indulnak a tengerparti üdülőhelyekre, turisztikai kirendeltségek és közös utazási irodák működnek. Tunéziát a Földközi-tenger partvidéke, Karthágó romjai, a római kori El Jam amfiteátruma, a török-arab építészet látnivalói, a Szahara, az Atlasz-hegység egyaránt vonzóvá teszi az odalátogatók számára. Szerencsére arról egyetlen híradás sem szól, hogy történelmi-kulturális emlékek szenvedtek volna károkat. Épségben maradtak a muzeális értékek, legfeljebb a fővárost, Tuniszt felkereső külföldiek azért elégedetlenkednek, hogy a világhírű Bardo múzeum csak részlegesen tart nyitva, vagy zárva van. A római kori mozaik és szoborgyűjteményével a legrangosabb gyűjtemények közé tartozó Bardóban átépítési, tatarozásai munkák folynak, ezért a gyűjtemény csupán 20 százaléka látható. Ez az év még a munkálatokkal telik el, ezért valószínűleg csak 2012-től lesznek láthatók teljes szépségükben az egyedülálló, figurális ábrázolásukban rendkívül gazdag mozaikok. A jövőben a római kori Antonius Pius császári fürdőt látogató turistáknak viszont már nem kell attól tartani, hogy elveszik a fényképezőgépüket, ha a romterület melletti elnöki rezidenciát fényképezik, ugyanis Ben Ali január 14-én elmenekült Tunéziából.

AP

Más a helyzet a piramisok országában. Az ókor csodáinak „tárházát” birtokló Egyiptomban a kormányellenes összecsapásokat kihasználó rongálók és fosztogatók sajnálatos károkat okoztak a kairói Egyiptomi Régiségek Múzeumában (általános nevén Egyiptomi Múzeum – a szerk.) és más műemlékekben. A múzeum közelében levő Tharír téren kitört zavargásokat kihasználva fosztogatók és rongálók egy csoportja jutott be a gyűjtemény épületébe.

terraeantiqvae.com

A neves régészprofesszor, Zahi Hawass, frissen kinevezett régészeti miniszter, elkeseredést nem titkolva hozta a világ tudomására, hogy a tűzlétrán felmászva egy csoportnak sikerült betörnie a természetes megvilágítást biztosító tetőablakot. Itt hatoltak be a termekbe, teljesen feldúlták és kifosztották a látogatók által kedvelt ajándékbolt vitrinjeit, ahol értékesebb ékszermásolatokat is tároltak. De nem kímélték a fáraók múmiáit sem, két múmia nyughelyét forgatták fel, „felséges” földi maradványukat testrészekre törték. A késői időszak termében arany után kutattak, tizenhárom üvegtárlót törtek be, s a műtárgyakat kiszórták a földre. A Tutanhamon-teremben a fáraó sírkamrájában 1922-ben talált néhány kisebb szobrot összetörtek, de valószínűleg ezek restaurálhatók lesznek.

Egyiptom más régészeti emlékeit is veszteségek érték. A Sínai-félszigeten található Qantarában egy múzeumi raktárból hat láda műkincset raboltak el a teherautóval érkező fegyveres beduin bűnözők. Az egyik legnagyobb kiterjedésű régészeti lelőhelyen, a szakkarai temetkezési helyen értékes kőreliefeket loptak el az éj leple alatt, szintén lőfegyverrel rendelkező személyek.

terraeantiqvae.com

A külföldiek által is gyakran látogatott gízai piramisok környékét lezárták, őrzésüket megerősítették, hasonlóan a luxori templomhoz, az alexandriai és asszuáni régészeti emlékhelyekhez és múzeumokhoz. A károkról, amelyek az emberiség kulturális örökségét érték még nehéz mérleget készíteni. A régészek mindent megtesznek annak érdekében, hogy helyreállítsák a veszteségeket, segítséget kértek az Interpoltól - a nemzetközi bűnügyi rendőrségtől - és az UNESCO-tól. Továbbá az eltűnt műtárgyak listájának elkészítése után felhívással fordulnak a műgyűjtőkhöz, hogy ne vásárolják fel a lopott műkincseket. Nemcsak a kulturális örökség csorbult Egyiptomban, máris több milliárd dolláros veszteséget könyvelhet el magának az egyiptomi szálloda- és vendéglátóipar. A kérdés csupán az: folytatódik-e a „mélyrepülés”, vagy hamarosan visszatérhetnek a turisták a Vörös-tenger partjára? 

Tóth Sándor