2010. december. 30. 13:00 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. december. 30. 13:21 Plázs

5 fontos tény, amit az elhízásról írtunk 2010-ben

Világszerte egyre többen túlsúlyosak, a trend – az elmúlt harminc évben – egyre gyorsabbnak és megállíthatatlannak látszik. Az elhízásnak egészen korai jelei vannak, s ilyenkor még könnyű befolyásolni a táplálkozási szokásokat is. Eközben újabb bizonyítékokat találtak arra is, hogy az elhízás öröklődik.

Korai jelek, késői nehézségek

Sok esetben már kétéves kor előtt jelentkeznek az egész életre szóló elhízás jelei. A Clinical Pediatrics című szaklapban idén ismertetett tanulmányban 480 két és húsz év közötti gyerek és fiatal egészségügyi adatait tekintették át. Közülük 184-et találtak elhízottnak. A kutatók szerint az átlagos életkor, amikor ezek a gyerekek túlsúlyossá váltak, 22 hónap volt. A későbbi kövér gyerekek és tinédzserek negyede már 5 hónapos kora előtt túlsúlyos volt, fele 24 hónapos kora előtt, 90 százaléka pedig ötéves korára. 10 éves korukban már valamennyien túlsúlyosak vagy kövérek voltak a vizsgálatban szereplők közül. Az étkezési szokások már 2 éves kor előtt kialakulnak, később már igen nehéz megváltoztatni a berögződéseket.

Hasi elhízás: nem mindegy, hol a zsírpárna

Különösen a nők esetében magasabb a hasnyálmirigyrák kockázata azoknál, akiknek súlytöbblete derekuk körül jelenik meg. Az Archives of Internal Medicine című szakfolyóiratban közzétett tanulmányban amerikai kutatók 2170 hasnyálmirigyrákos és 2209 egészséges ember adatait elemezték. Megállapításaik szerint a túlsúlyt jelző BMI-érték (a testtömegből és a testmagasságból számított jelzőérték) növekedésével emelkedett a hasnyálmirigyrák kockázata is. A vizsgálatban résztvevőket a kapott érték nagysága alapján négy csoportba sorolták a kutatók. Kiderült, hogy a legnagyobb BMI-vel bíró csapatba került embereknél 33 százalékkal nagyobb kockázata volt a hasnyálmirigyrák kialakulásának, mint az alsó negyedbe tartozó embereknél.

Zsákutca az elhízás

Míg korábban az elhízás jóléti jelenségnek számított, mára nem válogat társadalmi és pénzügyi státusz szerint. Napjainkra természetessé vált az egész napos, szinte folyamatos nassolás, a magas zsír- és cukortartalmú, nagyüzemi gyártású késztermékek fogyasztása, amelyek sokszor a legolcsóbb és legegyszerűbb opciót kínálják éhségünk csillapítására.  

Pedig a hízás legtöbbször egyirányú út. Míg néhány kilót villámgyorsan fel tud szedni az ember, a tapasztalatok többsége szerint a legtöbb esetben ezek a kilók ott is maradnak, ahová kerültek. Az akciószerű fogyókúrák hosszú távú hatása elhanyagolható és nem bizonyított; a testsúly gyarapodásának súlyosodó trendje kizárólag az életvitel és a táplálkozás tudatos és folyamatos alakításával érhető el.

Újabb bizonyíték, hogy az elhízás öröklődik

Az extrém mértékben túlsúlyos emberek egy részénél ugyanazon szakasz hiányozhat genetikai állományukból – vélekedett egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya a Nature tudományos magazin csütörtöki számában jelent meg. A felfedezés újabb adalékul szolgál az elhízás örökletességéről szóló vitában, mert a beteges mértékben elhízott (40 fölötti testtömegindex) emberek egy részénél ugyanaz a mintegy 30 gént tartalmazó DNS-szakasz hiányzik a vizsgálat szerint. 

Megállapították, hogy a súlyos mértékben elhízott emberek 7 ezrelékénél ugyanazon szakasz hiányzik genetikai állományukból a 16-os kromoszómán. A tanulmányban 16 053 ember génállományát elemezték, köztük elhízottak és normál testsúlyúak is voltak. Először 31, majd további 19 esetet találtak, ahol hiányzott a szóban forgó DNS-szakasz. A hiánnyal élő emberek kisgyerekként általában normál testsúlyúak voltak, későbbi gyerekkorukban túlsúlyosak, majd felnőttként kövérek. 

Reggeli nélkül könnyebb elhízni

A gyermekkori elhízáshoz vezető egyik leggyakoribb kockázati tényező a reggeli elhagyása – mondta Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató-főorvosa a Startolj reggelivel! elnevezésű program záró rendezvényén. A szeptemberben indult Startolj reggelivel! programban 11 város 14 általános iskolájának 1500 tanulója vett részt. Az ötödikes és nyolcadikos gyerekek hat héten keresztül minden reggel az első szünetben közösen fogyasztották el reggelijüket, melynek menüjét az OÉTI dietetikusai állították össze. A sajtótájékoztatón Martos Éva elmondta, hogy a programban résztvevők elméleti oktatást is kaptak a reggeli mellé.

A program lényege, hogy a gyermekek mellett szüleik figyelmét is felhívják az egészséges táplálkozásra. Fontos ugyanis, hogy a szülők ne engedjék el reggeli nélkül gyermekeiket az iskolába, valamint ők se hagyják ki ezt az étkezést.