2010. október. 26. 12:32 MTI Utolsó frissítés: 2010. október. 26. 12:37 Plázs

Sok olasz még ahhoz is lusta, hogy gyalogoljon

Nem mozognak eleget az olaszok - derült ki a római Közegészségügyi Hivatal felméréséből, amely szerint három olaszból kettő még ahhoz is lusta, hogy gyalogoljon.

Munkába autóval mennek, az első emeletig is liftbe szállnak, a kereskedelmi központokban a mozgólépcsőt használják: a passzív mozgás uralja az olaszok mindennapi életét. Többségük nem végez fizikai munkát, jobbára mozgásszegény tevékenységet folytatnak (például számítógép előtt ülnek).

A kórházakban és házi orvosi rendelőkben végzett felmérés adatai azt mutatják, hogy az olaszok teljesen ellustultak, még szabad idejükben sem mozognak. A vizsgálat elsősorban annak megállapítására irányult, hogy mennyit mozognak az emberek a reggeltől estig tartó rutin tevékenységük során.

"Az olaszoknak csak 33 százaléka nevezhető aktívnak, ami a nemzetközi egészségügyi paraméterek szerint azt jelenti, hogy napi félórás mérsékelt mozgást végeznek, legalább hetente öt alkalommal. A többieknek a mozgás annyit jelent, hogy az egyik helyről elballagnak a másikig, például a gépkocsitól az irodáig" - nyilatkozta a sajtóban a felmérésért felelős Valentina Possenti.

A lusta olaszok aránya tíz százalékkal emelkedett a 2007-ben mérthez képest, és a pálmát a nők viszik el. A nem mozgók 33 százaléka ötven év feletti. Az olaszok további 37 százaléka mozog ugyan, de annyira minimálisan, hogy ennek hatása alig érezhető.

A mozgásigény az anyagi körülményektől és a végzettségtől függ. A nem mozgók 39 százaléka csak általános iskolát végzett. A Dél-Olaszországban élők mozognak a legkevesebbet, a legtöbbet az északi Bolzanóban lakók. Tíz bolzanóiból kilenc rendszeres mozgást végez.

A felmérésből kiderült, a lépcső helyett inkább liftbe szállók egyötöde úgy gondolja, hogy az a "mozgás" is bőven elegendő a túlsúllyal, a szív- és érrendszeri betegségekkel szembeni védekezéshez.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.