2010. március. 25. 20:55 MTI Utolsó frissítés: 2010. március. 26. 14:32 Plázs

31-ujjú kisfiút műtöttek - fotó

Sikeres műtéten van túl az a hatéves kínai kisfiú, aki 31 ujjal született; a beavatkozásnak köszönhetően társaihoz hasonlóan neki is már csak húsz ujja van.

A kisgyereknek 15 ujj jutott kezeire és 16 lábaira; a fejlődési rendellenességet, amellyel született, polidaktiliának (sokujjúság) nevezik. A műtétet Lianoning tartományban, Kína észak-keleti részében végezték, de a kisfiú nevét nem fedték fel. Az egyik lap azonban fotókat közölt a kis beteg kezeiről és lábairól az operációt megelőzően, valamint azt követően. 

A fiú anyja szerint a gyermek társai állandó gúnyolódásának célpontja volt, ezért nagyon magába forduló lett, kezeit állandóan zsebre dugta. A család épp ezért döntött az operáció mellett. A sokujjúság nemcsak a kisfiú lelkét gyötörte, hanem nehézséget okozott például az evésnél és az írásnál is. A tartomány fővárosában, Sencsingben (Shenjing) működő klinika orvosai szerint szerencsésebb volt a gyereket még kiskorában megműteni, mert ilyen fiatalon még könnyebben hozzá tud szokni új kéz- és lábfejeihez. A beavatkozással amputálták a fölösleges ujjakat, valamint rekonstruálták a kisfiú kezeit és lábait. 

MTI/EPA

A polidaktilia leggyakrabban hatujjúságban nyilvánul meg, a kínai kisfiú az első, akit 31 ujjal tartanak számon. A Guinness Rekordok Könyvében két indiai gyerek tartja ujjak tekintetében a rekordot, mindkettőjüknek 25 ujja van.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.