2010. február. 19. 18:27 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. február. 19. 18:23 Plázs

Nemi erőszak: ki a hibás?

Egy friss kutatás szerint sokan vélik úgy, hogy bizonyos körülmények között a nemi erőszak áldozatai legalább annyira felelősek a bűncselekmény megvalósulásáért, mint az elkövetők. A kutatás szerint ráadásul a nők azok, akik nagyobb arányban hajlanak arra, hogy az áldozatot is hibáztassák.

A nemi erőszak áldozatait segítő brit non-profit szervezet, a The Havens részére készült kutatás eredményei szerint sokan úgy vélik, nem terheli kizárólagos felelősség az erőszakos cselekedetek elkövetőit. A Londonban, ezer fő – vegyesen férfiak és nők – megkérdezésével készült kutatás szerint a válaszadók 56 százaléka véli úgy, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén a bűncselekmény megvalósulásáért az áldozat is hibáztatható - számol be róla az ELTE TATK hírlevelében.

A Wake Up To Rape című kutatás során megkérdezettek szerint ilyen körülménynek minősül, ha az áldozat és elkövető között volt korábban szexuális együttlét (73 százalék), ha az áldozat ittas volt (64 százalék), túl provokatívan volt felöltözve (28 százalék), kihívóan táncolt (22 százalék) vagy flörtölt (21 százalék) az erőszaktevővel. Mindemellett a válaszadók közül tízből több mint egy ember úgy vélte, az áldozat hibáztatható akkor is, ha megcsókolta, italt fogadott el vagy beszélgetésbe elegyedett a későbbi erőszaktevővel.

A felmérés eredményei szerint éppen a nemi erőszaknak gyakrabban áldozatul eső nők azok, akik szigorúbban ítélik meg nőtársaik viselkedését, és jobban hajlanak arra, hogy a tettes kizárólagos felelősségét megkérdőjelezzék. A megkérdezett nők közel háromnegyede szerint ugyanis az áldozatot például ugyanúgy terheli a felelősség, ha korábban volt szexuális kapcsolata az erőszaktevővel. Ezzel az állítással a férfiaknak "csak" 57 százaléka értett egyet.

A nők harmada véli úgy, hogy a provokatív ruházat (ötöde), hogy a szexuális töltetű tánc (15 százaléka), hogy egy felelőtlenül elfogadott ital vagy megkezdett csevegés ösztönzőleg hathat az elkövetőre. Ezzel szemben a férfiaknak 23 százaléka gondolja úgy, hogy a feltűnő öltözködés (19 százaléka), hogy a tánc (11 százalék), hogy az ital elfogadása vagy egy megkezdett beszélgetés okot adhat az erőszakra.

Érdekes módon a fiatalabbak körében nagyobb azok aránya, akik a fenti körülmények fennállása esetén az áldozatot is felelősnek tartják, nem csak az elkövetőt. Például, míg a 35 és 50 év közöttiek 25, addig a 18-24 évesek 33 százaléka gondolja úgy, hogy a túl rövid szoknya vagy a túl mélyen dekoltált blúz viselése kihívó lehet az erőszaktevőre nézve. A megismerkedés során elcsattant csókot a fiatalabbak 23, az idősebbek 8 százaléka okolná, míg egy, a bárban elfogadott italt vagy csevegést az előbbiek 20, az utóbbiak 7 százaléka tartana a felelősség viselésére okot adó cselekedetnek.

Nem kérnének segítséget

A kutatás arra is rávilágított, hogy a többség biztonságban érzi magát, és nem fél attól, hogy egyszer maga is áldozattá válhat, igaz ebben az esetben a férfiak a kockázatvállalóbbak. A megkérdezettek közel fele - a férfiak 58, a nők 40 százaléka - ment már haza éjszaka, egyedül kihalt utcákon, negyede ült be egy italra valamilyen szórakozóhelyre kísérő nélkül, közel ugyanennyien fogyasztottak rövid távú emlékezetkiesést okozó alkoholmennyiséget, és minden ötödük ült be úgy taxiba, hogy nem ellenőrizte a sofőr engedélyének meglétét.

Magabiztosságuk ellenére a megkérdezettek jelentős része, tízből négy személy valószínűleg nem, 2 százalékuk biztosan nem fordulna a rendőrséghez, ha erőszakos közösülés áldozatává válna. Ennek oka, hogy szégyelnék bevallani (55 százalék), inkább szeretnék elfelejteni (41 százalék) vagy nem akarnak bíróság előtt, nyilvánosan megjelenni (38 százalék).

A felmérés szerint ötből egy személy – a nők 23, a férfiak 20 százaléka – volt olyan helyzetben, ahol akarata ellenére került sor szexuális együttlétre, míg a válaszadók több mint harmada – a nők 40, a férfiak 20 százaléka – találta már magát olyan szituációban, amely nem kívánt közösüléshez vezethetett volna.

hvg360 Tornyos Kata 2025. január. 07. 12:00

Vészesen terjednek a légúti fertőzések, de honnan tudjuk, hogy coviddal, influenzával vagy megfázással van-e dolgunk?

A téli időszak minden évben egyet jelent az influenzaszezonnal, és ez idén sincs másként. Magyarországon fokozódik a járványhelyzet, szinte mindenki talál a környezetében olyan embert, aki lázra vagy köhögésre panaszkodik, de még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást a HVG által megkérdezett szakértők szerint. Mi a különbség tünet és tünet között, és melyik légúti megbetegedés lehet igazán veszélyes? Erről is beszélt Várdi Katalin pulmonológus és Kemenesi Gábor virológus.