2010. február. 03. 17:04 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. február. 03. 17:06 Plázs

Újabb lehetséges magyarázat a bölcsőhalálra

A hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) miatt elhunyt csecsemők agyában kevesebb a szerotonin nevű ingerületátvivő anyag, amely az alvás, légzés és szívritmus szabályozásához szükséges - közölték kedden amerikai kutatók.

A Journal of the American Medical Association (JAMA) című szaklap legutóbbi számában publikált megállapítások segíthetik a csecsemőhalálnak is nevezett szindróma által veszélyeztetett babák azonosítását. A SIDS vezető halálok az amerikai csecsemőknél, évente 2300 babát öl meg egyéves születésnapja előtt.

Hannah Kinney, a bostoni Harvard Egyetem, valamint a Gyermekkórház munkatársa kollégáival SIDS, illetve más okok miatt meghalt csecsemők agyszöveteit vizsgálta. A mintákat a nyúltagyból, az agytörzs alsó részéből vették, amely olyan alapfolyamatokat szabályoz, mint a testhőmérséklet, légzés, vérnyomás és szívritmus.

A kutatók megállapították, hogy a szindrómában elhunyt babák agyszöveteinek szerotoninszintje 26 százalékkal alacsonyabb volt, mint a többi szöveté, és alacsony koncentrációban találták meg a triptofán-hidroxiláz nevű enzimet is, amely a szerotonin termeléséhez szükséges. A felfedezés azt jelzi, hogy a csecsemők egy része eleve sebezhető a szindrómával szemben, ami végzetes lehet, ha valamely külső stresszhatással, például hason való alvással párosul.

"Amikor a csecsemő hason fekve lélegzik, előfordulhat, hogy nem kap elég oxigént. Egy belső abnormalitással született baba nem képes megfelelően reagálni erre a megpróbáltatásra" - jelezte közleményében Kinney. A kutatócsoport reményei szerint hamarosan tesztelhetik a csecsemők szerotoninszintjét, így megtalálhatják azokat a kicsiket, akiknél a legnagyobb a SIDS kockázata.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.