A hagyományokhoz hűen az első hordót a város főpolgármestere, Christian Ude - két...
A hagyományokhoz hűen az első hordót a város főpolgármestere, Christian Ude - két kalapácsütéssel - verte csapra, majd - ugyancsak a hagyományokat betartva - átnyújtotta az első frissen csapolt korsót a tartomány miniszterelnökének, Horst Seehofernek. A tömeg ujjongása közepette a szociáldemokrata polgármester és a konzervatív tartományi kormányfő koccintott egymással.
Az első hordó csapra verése egyébként jóval fiatalabb hagyomány, mint maga az Oktoberfest. A ceremóniát ugyanis az akkori polgármester 1950-ben találta ki. Azóta egyetlen utóda sem mondott le erről az előjogról, noha az kiváló erőnlétet követel meg. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a mindenkori polgármesternek hány ütéssel sikerül a csapot a hordóba ütnie. A mostani kettő rekordnak számít.
A sörfesztivált München és Bajorország I. Lajos királynak köszönheti, aki 1810. október 12-én, még trónörökösként vette feleségül Therese von Sachsen-Hildeburghausen hercegnőt. Demonstrálandó a néphez való közelségét, a belvárosban népünnepélyt rendezett, amely október 17-én lóversennyel ért véget. Mindez a Terézia-réten (Theresienwiese) zajlott, s ma is így nevezik az Oktoberfest helyszínét.
A lóversenyt a következő évben megismételték, majd 1818-ban felállították az első körhintát. Így jött létre az Oktoberfest, amelyen a csodálatosan habzó sörnek kezdettől fogva óriási szerepe volt. A látogatók eleinte kis standoknál, később aztán mind hatalmasabb sátorokban, valóságos "sörvárakban" szerezték be az innivalót.
A rendezők arra számítanak, hogy idén megdől a tavalyi 6 milliós látogatói rekord. Mint ahogy rekordot várnak a sörfogyasztásban is, hisz tavaly "csak" 6,6 millió korsó sör fogyott. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a az elmúlt évi ítéletidő miatt az Oktoberfesten nem is annyira a sör, mint inkább a forralt bor volt a "sztár". Mivel most az időjárás sem mostoha, remény szerint a hazai és külföldi látogatók a tavalyinál is több - literes - korsót hörpintenek majd fel, függetlenül attól, hogy az ár korsónként 8 euró 70 centre emelkedett.
Külön érdekesség, hogy a mostani sörfesztivál kellős közepén, szeptember 27-án rendezik Németországban az országos parlamenti választásokat, amelyek kimenetele, a CDU/CSU győzelme esetén, a többnyire konzervatív bajorok körében növelheti az ünneplési kedvet.
Arra pedig egyszerű a magyarázat, hogy neve ellenére miért kezdődik az Oktoberfest már szeptember második felében, noha a hagyományok október 12-hez kötődnek? Az időpontot a rendezők az idők folyamán praktikus okokból változtatták meg, abból indulva ki, hogy a szeptember végi időjárás jóval kellemesebb, így inkább van remény arra, hogy fagyoskodás nélkül, éjszakába nyúlóan lehet sörözni. Az ünnepségsorozat utolsó hétvégéje azonban változatlanul októberre esik.
Amúgy a krónikák szerint először az 1910-es esztendő számított mérföldkőnek az Oktoberfest sörfogyasztásának történetében. A fesztivál 100. születésnapján rekord mennyiségű - 12 hektoliter - sör fogyott. Ez a mennyiség azonban ma már felettébb szerénynek számít.
MTI