Az oltások nagyobb hatással voltak az emberek egészségügyi állapotának javulására, mint bármely más egészségvédelmi intézkedés; a fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb módja ugyanis a vakcinák beadása. Az orvosok állítják, felesleges védőoltás nincs, mindegyiknek megvan a maga helye és ideje, ráadásul ma már a mellékhatásuk is elenyésző.  

Tavaly ősszel felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Városi Bíróság azt a szentesi anyát és élettársát, akik megtagadták, hogy négy gyerekük bármelyikének beadja az orvos a korosztályos kötelező védőoltásokat. Az ítélet szerint döntésükkel a szülők veszélyeztették a gyerekek egészségét, testi fejlődését. Az említett eset, bár nagy publicitást kapott, az ÁNTSZ adatai szerint igen ritka, a szülőknek ugyanis csak töredéke (ebben a gyerekek 0,1 százaléka érintett) gondolja úgy, hogy a védőoltások megbetegítik gyermekeiket. Nincs tehát oltásellenes hangulat. Ezt erősíti meg Mizsák Barbara körzeti orvos-iskolai védőnő évtizedes tapasztalata is: "Nem jellemző, hogy a szülők visszautasítják az oltásokat, több iskolában dolgozom, az elmúlt öt évben mindössze egy ilyen esettel találkoztam." Mint mondja,  az egyik szülő tájékozatlansága maitt nem akarta beadatni gyermekének a kötelező oltást, azonban a beszélgetés követően elfogadta azt.

A szülők minden oltás előtt értesítőt kapnak, amely tartalmazza, hogy milyen oltásról van szó; ezt a szülő az aláírásával tudomásul veszi. A védőnői hálózat az oltásokat elutasító családról tájékoztatja a tisztiorvosi szolgálatot, s ha felszólításukat követően sem hajlandók az oltásra, államigazgatási eljárás, vagy később akár bírósági eljárás is indulhat a szülők ellen.

"A kötelező oltások megtagadása soha nem indokolt. Vannak ugyan olyan állapotok, amikor nem lehet beadni, például ha a gyerek éppen beteg, de ellenjavallata nincs" - szögezte le a hvg.hu-nak Kádár Ferenc, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének tagja. 

Kötelező fájdalom. Ki nevet a végén? © Túry Gergely

Kádár Ferenc szerint a súlyos immunbetegségek esetén másfajta oltási rendszer követendő, de ezt sem a szülő szabja meg, hanem az orvos. A gyermekkórházak üresek, az elmúlt néhány évtizedben csökkent a gyermekosztályok száma, éppen a védőoltások miatt: gyakorlatilag egész betegségek tűntek el. Sokkal jobb a gyerekek egészségügyi állapota az oltásoknak köszönhetően, a doktor szerint ezeket cáfoló adat nem született még. „Határozottan támogatom tehát a védőoltásokat, a tíz kötelező és a nyolcféle ajánlott oltást is; ha ezeket nem adják be, újra felüthetik a fejüket a már eltűnt betegségek" - mondja. 

A homeopátia követői is foglalkoznak a kérdéssel. Alaptézisük, hogy a betegség az élet természetes része, egészségesek is csak úgy lehetünk, ha közben kis betegségeken gyakoroljuk, hogyan maradhatunk egészségesek. A szervezet immunrendszerét sokkal inkább terhelik a betegségek, mint a védőoltások. A védőoltással ugyanolyan védelmet lehet elérni, mint a természetes betegséggel, de míg az utóbbi nem kívánt, életveszélyes szövődményekkel járhat, a védőoltás esetén kordában tartjuk a fertőzést, nem alakulnak ki heves tünetek, súlyos idegrendszeri szövődmények.

Előfordulhat, hogy valaki egészségügyi okokból nem kaphat meg egy oltást, s a közösség többi tagjának beoltása ilyenkor őt is megvédi; nincs, akitől elkaphatja a betegséget. De ez az úgynevezett nyájimmunitás egy csoport 95-98 százalékos átoltottságánál (szakszóval így hívják) érvényesül. Amint megbomlik az oltási rend, megjelennek a korábban kiszorult betegségek - állítják a szakemberek németországi, svájci, olaszországi, s ausztriai példákra hivatkozva: ezekben az országokban időről időre felbukkan a kanyaró, miután ez a védőoltás nem kötelező.

Az Európai Unió határain belül sincs egységes oltási rend, vannak azonban fő irányvonalak. Közöttük a hazai oltási gyakorlat korszerűnek számít; ugyanazokat a vakcinákat alkalmazza, mint az észak-európai országok vagy éppen Kanada, ráadásul teljesen ingyenesek a védőoltások. Ócsai Lajos, Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) főosztályvezetője elmondta, a világ arra törekszik, hogy a védőoltásokat mindenhol kötelezővé tegye, azok beadásának ugyanis megvan az optimális időpontja. Ez függ attól, hogy a gyerek immunrendszere hogyan reagál rá, a gyerek mikor találkozhat az adott fertőzésekkel, és mikor a legsúlyosabb a fertőzés lefolyása, azaz melyik életkorban.”

Jobb félni

Magyarország talán az egyetlen ország, ahol a védőoltási rendszerben a megelőző szemlélet érvényesül. Egész Európában megfigyelhető jelenség, hogy a középiskolásoknál megemelkedett a szamárköhögéses esetek száma, majd a fiatal felnőtteknél is, akik saját újszülöttjeiket fertőzik meg – halálesetek is előfordultak. Míg nálunk 5-10 ilyen megbetegedésről tudnak, addig Lengyelországban 2-3 ezer. Ennek ellenére ősztől a 11 évesek újraoltásakor a diftéria-tetanusz helyett olyan oltóanyagot kapnak, amely tartalmazza a szamárköhögéses komponenst is. De nem csak ez változott; április elsejétől a Hepatitis B oltást a 14 évesek mellett a 13 évesek is megkapják, és jövő évtől már náluk lesz előírva. A 14 éves korban történő oltás a járványügyi adatok alapján már nem előzi meg a nemi úton való terjedést. Lehet ez sem az ideális kor, hiszen a fiatalok egyre korábban élnek szexuális életet; mivel hatodikban kapják a DiPErTe-t és a kanyaró újraoltást, abban az évben nem lehet még egy oltást beiktatni.

Egyáltalán nincs kötelező védőoltás az ajánlott oltási gyakorlatot követő országokban (Nagy-Britannia, Németország, Svájc, Svédország, Finnország, Norvégia). 
Az orvosok és a szülők együtt, a szociális helyzet, egészségi állapot, személyes tapasztalatok alapján közösen választják ki az ajánlott oltási naptárból a beadandókat. Sőt lehetőség van a vakcinák között gyártó szerint is választani. Az átoltottság körülbelül 82–96 százalékos. 

Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és a Benelux államokban a vegyes oltási rend a meghatározó. Ez azt jelenti, hogy bizonyos kötelező oltásokon felül a szülő szintén dönthet a vakcinákról; ellensúlyozásként az állami oktatási intézményekbe való bejutást bizonyos oltások meglétéhez kötik.

Ócsai szerint a magyar védőoltási rendszer a nagy európaitól leginkább abban különbözik, hogy nálunk életkorhoz kötöttek a kötelezően előírt vakcinák. Ha egy gyermek betölti az adott életkort, a lehető legrövidebb időn belül - ha egészségi állapota engedi - meg kell kapnia a kötelezőt, ha lehet, az ajánlottat is.

Egyes nyugat-európai országokban például előírás, hogy a gyerek nem maradhat szamárköhögés elleni oltás nélkül, ha közösségbe megy; ám ha hatévesen megy iskolába, elég, ha akkor megkapja, addig azonban nincs beoltva. Az OTH főosztályvezetője szerint a magyar gyakorlat óriási előnye a tervezhetőség, ellenkező esetben átmeneti oltóanyaghiány, vagy többlet alakulhat ki. A tervezhetőséggel szinte darabra megmondható, hány oltóanyag kell - ezért tud erre az állam ötéves tendert kiírni, és ezzel temérdek pénzt spórolni, mert tudjuk, hány gyereket oltanak jövőre, meg azután. 

Ahogy minden orvosi beavatkozásnak, a védőoltásoknak is lehetnek nem kívánt mellékhatásai, egészségi állapottól, genetikai adottságoktól és több, akár ma még ismeretlen tényezőtől függően okozhat kellemetlenségeket. Az esetlegesen fellépő szövődményeket a világ valamennyi országában árgus szemekkel figyelik, dokumentálva annak minden mozzanatát. Ennek ellenére él az a vélekedés,  hogy a szakmai baklövéseket a hatóságok és a gyártók igyekeznek eltitkolni. A Védőoltást Gyártók és Forgalmazók Egyesülete is azon a véleményen van, hogy az oltásokkal szembeni bizalmatlanság a tudatlanságból fakad. Kádár doktor szerint a gyártói érdek megegyezik a gyerekek érdekével, a "mi felelősségünk, hogy kellően tájékoztassuk a szülőket, a birtokunkban lévő adatok alapján".

A statisztika szerint 1,8 millió oltást adnak be évente Magyarországon, ebből 100-150 esetben jelentkeznek nem várt mellékhatások. Ezt onnan lehet tudni, hogy a védőoltással kapcsolatos nemkívánatos eseményeket ugyanis az ÁNTSZ, illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) felé is jelenteni kell; a legkisebb eltérésektől kezdve valamennyi tünetet rögzítik, ami az oltás után jelentkezik. A védőoltás következtében esetlegesen kialakuló maradandó egészségkárosodás esetén a magyar állam teljes felelősséggel tartozik. Utoljára 15 évvel ezelőtt volt per egy megbetegedési veszély elhárítása (veszettség) miatt adott kötelező védőoltással kapcsolatban.

Vakcinahisztéria
 

1,8 millió szúrás évente. Megéri szenvedni © Túry Gergely

A védőoltások egyik legvehemensebb ellenzője, Andrew Wakefield brit orvos olyan kutatási eredményekkel kampányolt, amelyben egy, az autistáknál előforduló bélbetegség esetén bizonyította, hogy az oltástól származó kanyaróvírus genetikai töredéke beépül a bélfal anyagába, s ezzel betegséget okoz. A bejelentéssel kavart vihar azzal ült el, hogy nincs tudományos bizonyíték ok-okozati kapcsolatra. Az említett orvost azóta eltiltották hivatásától, mert nem korrekt adatokból, nem a tudományos vizsgálatok módszertanát követve okozott világméretű vakcinahisztériát.

Ócsai Lajos szerint mindig vannak divatirányzatok. „Régen az oltóanyagok higanyt tartalmazó tiomerzál adaléka volt az oltást ellenzők vesszőparipája, s voltak olyanok, akik a kanyaró oltóanyagát okolták az autizmusért, holott ez volt az egyetlen vakcina, amiben nem volt. Mindez azért is képtelenség, mert a legyengített kórokozókat tartalmazó vakcinák higanytartalma elölte volna a vírust, ami így nem tudta volna kifejteni hatását" - magyarázza, bár szerinte "most, hogy már egyetlenegy oltóanyagban sincs higany, majd valami mást fognak kitalálni.” A gyulladásos bélbetegségek esetén sincs egyértelmű bizonyíték, és az influenzaoltástól sem bénult még le senki, egyértelműen bebizonyosodott, hogy egy enterovírus fertőzés következtében alakulhat ki a bénulásos állapot. A gyerekkori oltóanyagok működésben tartják, edzik az immunrendszert. A védőoltásnál nincs biztonságosabb megelőzés, és nem szabad egy alapbetegséggel küzdő gyerek estében még csak kockáztatni sem egy esetleges fertőzés végkimenetelét.

Sok ellenálló azzal védekezik, hogy az Egyesült Államokban 1988 óta működik egy nemzeti oltáskárosodásokat kompenzáló program, amely fennállása óta több mint egymilliárd dollárt fizetett ki vakcinák miatt. Ám Ócsai szerint az amerikai és magyar rendszer nem összehasonlítható: a tengerentúli gyerekek akár teljesen más összetevőjű vakcinát is kaphatnak. "A Magyarországon elérhető oltóanyagok biztonságosak – legyen az kötelező, ajánlott vagy utazással kapcsolatos" - szögezi le. A szakember szerint egyetlen területen lehetne másképp alkalmazni a kötelező jelleget: baleseti sebészeteken minden sérülésnél oltják a pácienst tetanusszal. Amennyiben volna egy, a gyerekkori kötelező védőoltáshoz hasonló, nagy fegyelemmel végrehajtott megbízható újraoltási rendszer, erre nem lenne szükség.