Nincsenek konkrét statisztikák azzal kapcsolatban, hogy a luxus-óceánjárók utasainak hány százaléka kap tengeribetegséget, de vélhetően nem túl nagy. Ennek egyik oka az, hogy ezek a hajók óriásiak. Napjainkban az átlagos luxus-óceánjáró mintegy 300 méter hosszú és 30 méter széles, súlya több mint 65 ezer tonna és közel 3 ezer utast szállít; a tengerszint alá pedig 9 méterre merül. Az óceánban ezek az óriáshajók sokkal stabilabbak a víz himbálózásával szemben. Ezenkívül, e hajók szerkezetükbe épített stabilizátorokkal is rendelkeznek, amelyek a lehető legstabilabbá teszik őket. Azonban még ezek az óriáshajók sem mentesek a kivételesen háborgó tengerektől. Mindenesetre a kisebb hajókon nagyobb eséllyel lehet tengeribetegség kapni.
 
A tengeribetegséget az váltja ki, ha testünk mozgást érzékelő részei (például szemünk és belső fülünk) váratlan vagy egymásnak ellentmondó üzeneteket küldenek az agynak. Ez reakció valamilyen valóságos, érzékelt vagy előre látott mozgásra. A tengeribetegség az utazási betegség egyik formája, ez utóbbit elkaphatjuk autóban, repülőgépen vagy hullámvasúton is. Akkor is tapasztalhatjuk ezt, ha remegő kamerával készült filmet nézünk, mikroszkópba nézünk vagy videojátékot játszunk. Pilóták pedig repülőszimulátoroknál is érezhetik.


Ha kíváncsi rá mit jelent a tengeribetegség, hogyan előzheti meg, és milyen gyógymódjai vannak ha mégis "elkapná", kattintás után a Medizona.hu cikkéből megtudhatja.