Kacie Dickinson és munkatársai - akik az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban publikálták eredményeiket - azt vizsgálták, hogy az alig sózott étel milyen mértékben befolyásolja az erek rugalmasságát.
   
A sóbevitel legnagyobb része azon ételekben található, amelyeket készen megvásárolunk: például a kenyérben, a készételekben, konzervekben, felvágottakban. Mivel a sok só mérhetően emeli a vérnyomást, Nagy-Britanniában többször is kiszámolták, hogy ha az élelmiszeripar kevesebb sót használna, évente sok ezer, magas vérnyomás miatt agyi katasztrófát szenvedő beteg életét lehetne megmenteni.
   
Az ausztrál kutatók 29, túlsúlyos embert vontak be abba a vizsgálatba, amelyben véletlenszerű kiválasztás szerint az önkéntes résztvevők vagy a szokásos sótartalmú ételt fogyasztották két héten keresztül, vagy harmadannyi sót tartalmazó kosztot kaptak. A kéthetes időszak után a csoportokat váltották.
   
A vizsgálat alanyainak vérnyomása egyénileg szerény mértékben, de következetesen csökkent, és ez az egész csoportra statisztikailag igen jelentősnek bizonyult. A kísérlet fontos része azonban az volt, hogy megmérték a vizsgált személyek felkarján a verőerek tágulékonyságát is.
   
Ez a módszer az ultrahangos mérőtechnikán alapszik, ezért vértelen, fájdalmatlan. Ha a vérnyomásméréshez hasonlóan a felkarban lévő ereket összenyomjuk, a fölengedésük után a véráramlás újra megindul, sőt kifejezetten fokozódik. Ez a fokozott áramlás attól függ, hogy az ereket tágító gáz, a nitrogén-monoxid, amelyet az ereket bélelő sejtek termelnek, milyen mennyiségben jelenik meg.
   
Az egészséges érrendszerben a nitrogén-monoxid-termelődés általában jó, de a sok konyhasó ezt gátolja, míg a sószegény ételeket fogyasztók erei lényegesen jobban tágulnak. Ez arra utal, hogy az ennivaló sózásának mérséklése nemcsak a vérnyomás csökkentése útján érvédő, hanem különleges értágító hatása is van.