Az emberi szervezetet alkotó sejtek képesek hangot adni, amivel állapotukról is jelt adhatnak. Az utóbbit sikerült megállapítania a los-angelesi Univerity of California (UCLA) biológusainak. A kutatók kiderítették, hogy a működésben lévő sejtek az 1000 Herz-es frekvencián, tehát másodpercenként ezerszer rezegve hanghullámokat bocsátanak ki. Ezt füllel nem, csak speciális műszerrel lehet érzékelni, és megfelel a zongorák középső C-je felett két oktávval hallható, igen kellemetlen és sikító hangnak.

A sejthangok érzékelhetővé tételében az UCLA-n kutató Jim Gizewski és a londoni University College munkatársa, Andrew Pelling jeleskedett. Megállapították, hogy a hangokat a fehérjéknek a sejtek körüli mozgása gerjeszti. Emberi sejtekben csak akkor, ha azokat erős fény éri. Az emlősök sejtburkolatai egyébként nem rezegnek, nem adnak hangot, a növényeké és az élesztőké viszont - rezgésre hajlamosak lévén - "lehallgathatók".

A jelenséget tovább elemezve, a manchesteri egyetemen kutató Richard Snook és Peter Gardner prosztata mirigyekből kiemelt sejteket infravörös fénnyel serkentettek hangadásra, és a rezgő sejtek hangját speciális mikrofonjaikkal fogták fel. A művelet közben hőmérsékletüket is váltogató sejtek feletti levegőmolekulák rezgése keltette jeleket statisztikailag is analizálták.

Megállapították, hogy az egészséges prosztatasejt hangja eltér a rákos sejtekétől. A különbséget úgy jellemezték, mintha egy nagy zenekar hangját figyelnék: az ép sejthalmazok hangjaiban nincs disszonancia, - a rákosokéban azonban a tuba mélyebben és hamisan szól.

Most azon dolgoznak, hogy a módszert és lehallgató-értékelő eszközeit finomítsák, egyszerűsítsék. Ha sikerül, elkerülhető lesz a biopszia( a rákgyanús sejtekből való mintavétel). A sejtek lehallgatása a jövőben - a kutatók reményeik szerint - a megelőző szűrővizsgálatok egyszerű módja is lehet.